Bibarcfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bibarcfalva (Biborțeni)
Bibarcfalva.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Barót
Irányítószám 525101
SIRUTA-kód 63465
Népesség
Népesség 672 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 771
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 494 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bibarcfalva (Románia)
Bibarcfalva
Bibarcfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 05′ 37″, k. h. 25° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 37″, k. h. 25° 39′ 22″
A református templom
A református templomban található freskó

Bibarcfalva (románul Biborțeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra a Barót-patak mentén fekszik, Baróthoz tartozik, melytől 5 km-re keletre fekszik.Google Maps

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.

Története[szerkesztés]

A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13-14. század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokban rendkívül gazdag terültéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai, 1880-tól palackozták is. Gyógyvizű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején állnak Tiburcz várának romjai.
  • Református temploma a 14. század elején épült fel, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja (képünkön jobbra).

A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.

  • Ortodox templomát 1937-ben építették, de 1940-ben lebontották.
  • Bibarcfalva temetőjében látható Borbáth László (1814–1898) 1848–1849-es huszár százados síremléke.

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Orbán Balázs:A székelyföld leírása; történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. II. 1868.
  • Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1981.
  • Ozsváth Anna: Bibarcfalva népessége. In Korunk Évkönyv 1982. Kolozsvár 1982
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Jánó Mihály : Adatok az erdélyi középkori falképfestészet repertóriumából. In Tusnad 92-94. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Válogatás az első három tusnádi (Románia) nemzetközi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból. Sepsiszentgyörgy, 1994.
  • Jánó Mihály: Színek és legendák. Sepsiszentgyörgy, 2008.
  • diakszemmel.eloerdely.ro/files/2611-032_Virag_Timea_Helga_Bibarcfalva.pdf

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)