Zabola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zabola (Zăbala)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Zabola címere
Zabola címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527190
Körzethívószám +40 x67[1]
SIRUTA-kód 65057
Népesség
Népesség3324 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság1958 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület73,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zabola (Románia)
Zabola
Zabola
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 26° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 26° 11′ 26″
Zabola weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zabola témájú médiaállományokat.

Zabola (románul Zăbala, németül Gebissdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Községközpont, Székelypetőfalva, Székelytamásfalva és Szörcse tartozik még hozzá. Páva község 1964-ben olvadt bele.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar zabla főnévből származó Zabla személynévből ered.

Fekvése[szerkesztés]

Kézdivásárhelytől 14 km-re délre, a Zabola-patak hordalékkúpján fekszik.

Története[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely. A határában nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori honfoglaláskori temetőt tártak fel. Valószínűleg itt temették el az 1658. évi tatár betörés áldozatait is. 1466-ban székely nemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. 1910-ben 3166 lakosából 2650 magyar, 425 román, 29 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

1992-ben 3555 lakosából 2427 fő magyar, 934 román, 190 cigány volt.

2002-ben 3462 lakosa közül 2352 fő (67,9%) magyar, 888 (25,6%) román nemzetiségű, 221 (6,4%) pedig cigány etnikumú volt.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

Református templom[szerkesztés]

Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínűleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.

  • A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.

Mikes-kastély[szerkesztés]

A zabolai Mikes-kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta. Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 ha angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét.

Egyéb[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Mikó Imre szobra

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  5. Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]