Zabola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zabola (Zăbala)
Református templom
Református templom
Zabola címere
Zabola címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang községközpont
Beosztott falvak Székelypetőfalva, Székelytamásfalva, Szörcse
Polgármester Ádám Attila Péter, 2008[1]
Irányítószám 527190
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 65057
Népesség
Népesség 3324 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 2352
Község népessége 4597 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 580 m
Terület 73,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zabola (Románia)
Zabola
Zabola
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 26° 11′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 36″, k. h. 26° 11′ 26″
Zabola weboldala
A római katolikus templom

Zabola (románul Zăbala, németül Gebissdorf) község Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kézdivásárhelytől 14 km-re délre a Zabola-patak hordalékkúpján fekszik. Székelypetőfalva, Székelytamásfalva és Szörcse tartozik hozzá. Páva község 1964-ben olvadt bele.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar zabla főnévből származó Zabla személynévből ered.

Története[szerkesztés]

Ősidők óta lakott hely. A határában nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori honfoglaláskori temetőt tártak fel. Valószínűleg itt temették el az 1658. évi tatár betörés áldozatait is. 1466-ban székely nemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. 1910-ben 3166 lakosából 2650 magyar, 425 román, 29 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 3555 lakosából 2427 magyar, 934 román, 190 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. 1666-ban és 1778-ban tornyát újjá kellett építeni, majd az 1802. évi földrengés után ezt is le kellett bontani, és 1847-ben készült el az új. 16. századi védőfalait 1838-ban alacsonyították le. Az erődtemplom valószínűleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A templom északi falrésze az 1977-es földrengésben leomlott, de helyreállították.
  • A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Mikes Benedek építtette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori, kápolna kőanyagát.
A felújított Mikes-kastély
A Mikes-kastély hátulnézetből

Képgaléria[szerkesztés]

  • Képek Zaboláról és Székelytamásfalváról a www.erdely-szep.hu honlapon [1]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt, Háromszék vármegyében anyai nagyszülei gr.Mikes Zsigmond háromszéki főkirálybíró és ábránfalvi Ugron Juliánna házánál, született 1805. szeptember 4-én Hidvégi gr. Mikó Imre politikus, történész, az erdélyi reformellenzék vezető alakja, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés elnöke, főkormányszéki elnök, majd miniszter, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítója, a magyar színház és a nagyenyedi kollégium megújítója, támogatója.
  • Mikes János, akinek személyéhez kapcsolódik a kézdiszentléleki Tarnóczi Sarolta elrablásának története. Ez az esemény képezi cselekményét Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényének.
  • gr. Mikes Benedek, (1819 – 1878), a vaskoronarend tulajdonosa, Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal
  • gr. Mikes Kelemen,(1820 – 1849) erdélyi reformpolitikus, 1848. július végétől az akkor még Kossuth önkéntes csapat szervezője gr. Bethlen Gergellyel Kolozsváron. Augusztus 23-tól főszázados az 1. századnál, szeptembertől őrnagy az 1. osztálynál. November 1-jétől ezredes, a Mátyás-huszárezred parancsnoka. Bem erdélyi hadjáratában dandárparancsnok, Nagyszeben ostrománál hősi halált halt.
  • gr. Mikes Armin, iparos, császári és királyi kamarás
  • Itt született gr. Mikes János, (1876–1945), szombathelyi római katolikus püspök, cimzetes érsek, a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium építtetője, bőkezű kultúrmecénás.
  • dr. Pozsony Ferenc (1955. április 16.) néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a helyi Csángó Néprajzi Múzeum alapítója.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]