Köpec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Köpec (Căpeni)
Köpec
Köpec
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang falu
Községközpont Barót
Irányítószám 525103
SIRUTA-kód 63483
Népesség
Népesség1000 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság929 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Köpec (Románia)
Köpec
Köpec
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 24″, k. h. 25° 34′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 24″, k. h. 25° 34′ 41″

Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Köpecen számos rendezvényt szerveznek, például kamionos találkozó, falu napok. Bányászfaluként kezdte és egy elég nagy népességel rendelkező falu lett.

Hagyományos pánko sütés[szerkesztés]

Hagyományos pánko sütés.jpg


Fekvése[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől 37 km-re délkeletre, Barót központjától 4 km-re délre, az Oltba ömlő Köpec-patak mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. Az egykori Kisköpec helyén ma is találhatók romtöredékek. Egykori kápolnája a Varjúvár nevű magaslaton állott, ahol egykor a Varjúvár nevű kora középkori erőd is volt, eredete, sorsa ismeretlen, nyoma alig maradt. Határában a Csemeréte nevű helyen volt 1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket. 1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak. 1901-ben a falu piacára emlékoszlop került. A keresztúti csata helyén 1970-ben állították fel a törött kardot ábrázoló emlékművet.

1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.

A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött.

1910-ben 1299 lakosából 1286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1213 lakosából 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.

A falu túlnyomó része a református felekezethez tartozik.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]