Réty

	Réty (Reci)
	; Réty címere
	; Réty címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Réty
Rang	községközpont
Irányítószám	527145
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64782
	Népesség
Népesség	1468 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1408 (2011)
Népsűrűség	36,77 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	520 m
Terület	39,92 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 25° 55′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 25″, k. h. 25° 55′ 46″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Réty témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Réty (románul Reci) falu Romániában, Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb oldali teraszán fekszik, a DN13E főút mentén. 1964-ben Komollóval egyesítették. Bita, Egerpatak és Szacsva tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

1334-ben Reech néven említik először. A falu déli végében neolit-, bronz- és vaskori leletek kerültek elő. A Feketeügy jobb partján 10. századi telep és temető volt. Temploma 13. századi eredetű, 1857-ben bővítették és átépítették. Egykori védőfalából csak a torony maradt meg. A faluban 1615 és 1716 között 9-szer tartottak széki gyűlést.

1910-ben 903 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1417 lakosából 1392 magyar, 17 román, 4 cigány, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás adatai alapján 2234 lakosból 2209 magyar.

Látnivalók[szerkesztés]

A falu melletti dombtetőn, a Dobolykán áll az Árpád-kori, egykor erődített templom. Orgonája 1909-ben készült a brassói Einschenk Károly műhelyében.
A faluban számos 18. és 19. századi udvarház található.
Határában a híres Rétyi Nyír, az Orbán Balázs által Háromszék Szaharájának nevezett homokos, természetvédelmi területe fekszik, ritka növényekkel, tavakkal, gazdag állatvilággal.
A műút túloldalán, a Rétyi Nyírrel szemben az 1896-ban telepített millenniumi fenyves (emlékerdő) áll hétvégi házakkal. Mögötte a kedvelt halászóhely, a Rétyi-tó található, mely a mesterségesen duzzasztott Feketeügyből alakult ki. Partjára épült a Tavirózsa motel, mely vendégszobákkal és tágas vendéglővel várja a turistákat, kirándulókat.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1621-ben Gazda Péter, naplóíró.
Itt született 1809-ben Székely Dávid, 1848-as honvéd százados.
Itt született 1819-ben Antos János, 1848-as honvéd alezredes.
Itt született 1822-ben Antos Ferenc, 1848-as honvédőrnagy.
Itt született 1829-ben Székely Dénes 1848-as mérnök-százados, a Sepsibükszádot Torjával összekötő útszakasz tervezője.
Itt született 1860-ban Imecs Béla erdészeti szakíró, a Magyar Erdész című lap főszerkesztője.
Itt született 1945-ben Salamon Anikó etnográfus.
Itt élt a Csíkszeredában született Kozma István (1896–1951) vezérezredes, a Székely Határőrség parancsnoka, akit a korabeli kommunista magyar rezsim kivégeztetett. 1991-ben – posztumusz – rehabilitálták.