Csilizradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csilizradvány (Čiližská Radvaň)
A református templom
A református templom
Csilizradvány címere
Csilizradvány címere
Csilizradvány zászlaja
Csilizradvány zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nagyszombati
Járás Dunaszerdahelyi
Rang község
Polgármester Janík Erzsébet
Irányítószám 930 08
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 1205 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 21,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csilizradvány (Szlovákia)
Csilizradvány
Csilizradvány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 49′ 59″, k. h. 17° 41′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 59″, k. h. 17° 41′ 23″
Csilizradvány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csilizradvány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csilizradvány (szlovákul Čiližská Radvaň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Csilizradvány a Csilizköz legnagyobb területű és legnépesebb települése. Dunaszerdahelytől 22 km-re délkeletre, Nagymegyertől 7 km-re délnyugatra fekszik. Füzespuszta (Vrbina) település tartozik hozzá. Csilizradvány teljesen egybeépült a szomszédos Balonnyal.

Délről Kulcsod, délnyugatról Medve, nyugatról Balony, északról Csilizpatas, keletről pedig Nagymegyer határolja. Keleti határát a Csiliz-patak alkotja, mely egyben a történelmi Győr és Komárom megyék határa is volt.

Csilizradvány 21,41 km²-es területe a Kisalföldön fekszik 110-113 méteres tengerszint feletti magasságban. Egykor mocsarak borították, melyeknek lecsapolása után a táj meghatározó elemeivé váltak a csatornák. A község területén négy tó található: Parlag-, Rákócza-, Nagy- és Kis-tó. Utóbbi kettő az 1965-ös árvíz után keletkezett, amikor a falu újjáépítéséhez sok kavicsra volt szükség.[2] 2006 óta a tavakat a helyi horgászszövetség használja.

Csilizradványt érinti a Negymegyert (7 km) a medvei Duna-híddal (6 km) összekötő 586-os út. A falut mellékutak kötik össze Csilizpatassal (6 km), Kulcsoddal (4 km) és Balonnyal (1,5 km).

A község dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek: Bácsháza, Csobáncz-hát, Köves-út és Asztalos. Egy Haraszt nevű települést is említ Radvány mellett az 1252-ből való oklevél, mely valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el.

Élővilága[szerkesztés]

A főút mentén van a faluban gólyafészek. Utoljára 2011-ből van adat költésre.[3]

Története[szerkesztés]

Temetői kereszt

A falu első említése a zobori apátság birtokösszeírásában található 1252-ből, ekkor Villa Rodovan és Roduan néven említik, nevét a Rád nemzetségtől származtatják.

Az idők folyamán több birtokosa is volt – a 13. században felerészben a zobori apátságé és a pozsonyi váré, a 15. században pedig a Dóczy család birtoka. A török időkben sokat szenvedett a gyakori rajtaütések következtében (különösen Győr 1594-es elfoglalása után).

A 16. században a község (a Csilizköz egészéhez hasonlóan) átvette a református vallást (Huszár Gál prédikátor hatására). 1610 körül Czene Péter prédikátor újjászervezte a helyi református gyülekezetet. 1644-ben I. Rákóczi György hadjárata során a falu és a templom is elpusztult. Csilizradvány református maradt az ellenreformációt követően is (pedig 1674-ben a pozsonyi vérbíróság Patonai Benedek radványi prédikátort gályarabsággal fenyegetve, lemondásra kényszerítette, majd a templomot leromboltatta). Ekkoriban a falu az Istvánffy család birtoka volt.

1683-ban Sobieski János lengyel király hadai égették fel a falut, ezt az eseményt századok múltán is emlegették lengyeljárás néven. 1761-ben csaknem az egész település leégett, közte a román kori római katolikus templom is. Miután a türelmi rendelet lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást, 1794-ben a templomot barokk stílusban felújították és végleg a református gyülekezeté lett. A falu lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1799-ben létesült az első felekezeti iskola.

A 19. században az Illésházy és Batthyány család volt a birtokosa. 1809-ben a győri csata a falut is érintette. 1828-ban 432 lakosa volt. 1849-ben a község lakói is részt vettek a komáromi vár védelmében. 1863-ban és 1907-ben újra tűzvészek pusztítottak.

Vályi András szerint "RADVÁNY. Magyar falu Győr Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilízközben, Szapnak szomszédságában, Szerdahelytől 2, Somorjától 4 mértföldnyire; térséges határja 2 nyomásbéli, búzát leginkább terem, földgye jó, mezeje, réttye, nádgya elég, erdeje nints, híres a’ kenderről, piatza Somorján." [4]

Fényes Elek szerint "Radvány, magyar falu, Győr vgyében, tul az öreg Dunán, a Csilizközben, 523 ref., 180 kath., 20 zsidó lakossal, kik többnyire nemesek. Ref. anyatemplom. Róna határa termékeny, de különösen szénával bővelkedik, s lakosai szép lovakat tenyésztenek. – Kender is sok terem. A szarvai urad. tartozik, Poson megyében. Ut. p. Győr." [5]

A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.

Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh és morva kolonisták települtek.[6] Füzespuszta a nagyobb magánkolóniák közé tartozott, az 1204 hektáros területre 43, többségében morva telepes költözött. A kolónián 1928-ban egyosztályos iskola is nyílt.[7]

1947-ben 24 családot telepítettek ki Magyarországra, valamint hurcoltak kényszermunkára Csehországba. A jogfosztottság évei után 1949. szeptember 1-jén kezdődött újra a magyar nyelvű oktatás.

1965-ben a dunai árvíz súlyos károkat okozott Csilizradványon is. Június 17-én a Duna töltése átszakadt Kulcsod és Csicsó között, a víz elöntötte a falut; a lakosságot kitelepítették. 264 háza közül 71 ház összedőlt, 11 pedig megrongálódott. Az újjáépítés során nyerte el a falu mai képét, a fontosabb középületek (községháza, orvosi rendelő) is ekkor épültek.

Napjainkban Csilizradvány a Csilizköz központi települése teljes szervezettségű alapiskolával és egészségügyi központtal (utóbbi 1967–1970 között épült). A csilizradványi polgármester az elnöke a 2000-ben megalakult Csilizközi Falvak Társulásának.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 979, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

1921-ben 958 lakosa volt, ebből 887 (92,6%) volt magyar, 58 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.

2001-ben 1218 lakosából 1162 (95,4%) magyar és 47 (3,9%) szlovák nemzetiségű volt. Ugyanekkor 519 római katolikus, 469 református és 9 evangélikus lakosa volt a községnek.[8]

2011-ben 1205 lakosa volt, ebből 1128 magyar és 65 szlovák.

Önkormányzat[szerkesztés]

A községháza

A községi önkormányzat élén a polgármester (Csikász István, 1998. óta) áll, a községi képviselőtestület 9 tagú, az alpolgármester Fekete Béla (2008.).

Csilizradvány jelképei a községi címer és a zászló, melyeket 1998. május 28-án fogadtak el.[9] A címer az 1772-ből származó pecsét alapján készült, rajta két evezőlapát látható keresztben, középen csáklya, két oldalt pedig egy-egy hatágú csillag. A motívumok a község halászmúltjára utalnak. A háromágú fecskefarokban végződő zászló a címer színeit követi (piros-fehér-piros-sárga-piros-fehér-piros).

Oktatás, kultúra[szerkesztés]

  • Magyar Tannyelvű Alapiskola – a 2007/2008-as tanévben 348 tanulója volt, a környező településekről is látogatják. Jelenlegi épülete 1960-ban épült.[10]
  • Magyar Tannyelvű Óvoda1967-ben épült.[11]
  • Kék Iringó Éneklőcsoport – 20 tagú, 2000. óta a neves népzenekutató, Ág Tibor vezeti.
  • Kultúrház, könyvtár.

Gazdaság[szerkesztés]

  • Csilizköz Rt. – a mezőgazdasági szövetkezet utódja, többek között tejtermeléssel és zöldségtermesztéssel foglalkozik. 2003-ban mintegy 400-an dolgoztak itt.[12]
  • Agronet Rt. – kukoricatermesztéssel foglalkozó vállalat.

Nevezetességei[szerkesztés]

A református templom
  • Református temploma Árpád-kori eredetű, gótikus stílusú, mai formájában 1794-ben építették újjá. Eredetileg katolikus templom volt, 1550. körül vált reformátussá. Több alkalommal szenvedett tűzkárokat (1644., 1863., 1907.), az utolsó alkalommal a templom teteje leégett és ledőlt. 1908-as felújításakor neoklasszicista jegyeket kapott. 1989-ben a gyülekezeti tagok segítségével felújították. A templom történetéhez tartozik egy legenda, miszerint IV. Béla király felesége a tatárok elől menekülve a radványi templomtól mintegy 300 méterre lévő sövényvárban szülte meg egyik gyermekét. A gyermeket a radványi templomban keresztelték meg. Ebből az alkalomból olyan kiváltságot adott a radványiaknak, hogy a templomhoz tartozó többi falvak számára külön kaput nyitottak a templomon, hogy a radványiaknak ne kelljen velük egy kapun bejárni. A templom most folyó rekonstrukciója alkalmából a régi vakolat alól valóban előkerült a balonyiak ma már befalazott kapuja.
  • A községháza előtt áll a Csilizradvány és Réty községek barátságát jelképező, 1990-ben felavatott kopjafa.
  • A két világháború áldozatainak emlékművei (az elsőt még 1921-ben emelték) a temetőben található.
  • A temetői nagykeresztet 1848-ban állították a katolikus hívők.
  • Az 1972-ben épült ravatalozót Lipcsei György szobrászművész domborművei díszítik.
  • Az óvoda épülete előtt harangláb áll.
  • A falu határában fekvő Csilizi-mocsár védett terület.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Kóczán Mór – atléta, olimpikon, 1948-as áttelepüléséig volt a falu lelkésze. Ő alapította meg a csilizradványi sportkört.

Képtár[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csilizradvány témájú médiaállományokat.