Kurtapatak
| Kurtapatak (Valea Scurtă) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Esztelnek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Esztelnek |
| Irányítószám | 527144 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64764 |
| Népesség | |
| Népesség | 237 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 272 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 646 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 14″, k. h. 26° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 14″, k. h. 26° 11′ 50″ | |
 | |
| Kurtapatak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kurtapatak (románul Valea Scurtă) falu Romániában Kovászna megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Erdély legkeletibb részében, Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 12 km-re észak-északkeletre található, a Nemere hegylánc lábánál, a volt Háromszék vármegye egyik legrégebbi települése, 600 m tengerszintfölötti magasságban helyezkedik el. Közigazgatásilag a tőle keletre fekvő Esztelnekhez tartozó, kevesebb mint 300 fős, nagy többségben római katolikus település.
Története[szerkesztés]
A falutól 3 km-re északra a Kászon völgyében 13. századi templom volt, amely valószínűleg az egykori Szentjános falu temploma volt, romjai a 19. századvégén még látszottak. Kurtapatak filiában a temetőben Baka Mártonné építtetett kápolnát 1663-ban Szent Péter és Pál tiszteletére. 1910-ben 545 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.Az 1567-es összeírás alkalmával 7 kapuja volt. 1992-ben 271 lakosából 268 magyar és 3 román volt.
Egyháztörténet[szerkesztés]
Egyházi szempontból a szomszédos Esztelnek filiája. A falunak a mai temetőkertben volt egy régi kápolnája. Baka Mártonné építtette 1663-ban. Romjait még a 19. század derekán látni lehetett. Helyét a Baka család egy emlékkereszttel jelölte meg 1899-ben. A kereszt még ma is áll.
A kurtapataki Szent Péter és Szent Pál-kápolnát 1874-ben Jakab Ferenc építtette. Az oltárkép is e két apostolt ábrázolja. Kisebbik harangját 1774-ben öntötték. A templom előtt egy kőkereszt áll, Rancz András állíttatta 1876-ban.
Látnivalók[szerkesztés]
A falu északi felén egy olyan magaslat emelkedik, melynek Zsidó-vár a neve. Históriáját azonban már elfelejtette az utókor. A település központjában millecentenáriumi kopjafa áll. Itt élt és működött Lengyel Béla ezermester, feltaláló, aki szélerőművet épített, csillagászati távcsövet állított össze. Munkájának ma Dimény Zoltán a méltó folytatója. Még ma is él a kurtapatakiak emlékvilágában, hogy a helybeli Laposkő-bánya kőlapjaival rakták ki a csíksomlyói kegytemplom pádimentumát. A követ Csavar István és Rancz Antal fuvarozták szekérrel Somlyóra. Erről emléktábla tanúskodik a kegytemplomban. Széles e vidéken jó híre van a kurtapataki szilvapálinkának. A szomszédos Bélafalván és Kurtapatakon halad keresztül az a piros kereszttel jelzett turistaút, amely a bélafalvi vasútállomásnál veszi kezdetét és az esztelneki Köz-bércen át a Lassúág völgyébe vezet.
Látnivalók a településen: Ezeréves erdő Lassúági természetvédelmi láp, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna, Az esztelneki ferences kolostor, középkori vártemplom
Oktatás[szerkesztés]
Az iskolát a múlt század első felében az akkori közbirtokosság építtette. Azóta is összevont osztályokban folyik a nevelői-oktatói munka.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A falu és az iskola hivatalos honlapja:
.svg){kind=small}