Kurtapatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurtapatak (Valea Scurtă)
Kurtapatak.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang falu
Községközpont Esztelnek
Irányítószám 527144
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64764
Népesség
Népesség 284 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 270
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 646 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kurtapatak (Románia)
Kurtapatak
Kurtapatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 14″, k. h. 26° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 14″, k. h. 26° 11′ 50″

Kurtapatak (románul Valea Scurtă) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Erdély legkeletibb részében, Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 12 km-re észak-északkeletre található, a Nemere hegylánc lábánál, a volt Háromszék vármegye egyik legrégebbi települése, 600 m tengerszintfölötti magasságban helyezkedik el. Közigazgatásilag a tőle keletre fekvő Esztelnekhez tartozó, kevesebb mint 300 fős, nagy többségben római katolikus település.

Története[szerkesztés]

A falutól 3 km-re északra a Kászon völgyében 13. századi templom volt, amely valószínűleg az egykori Szentjános falu temploma volt, romjai a 19. századvégén még látszottak.Kurtapatak filiában a temetőben Baka Mártonné építtet kápolnát 1663-ban Szent Péter és Pál tiszteletére. 1910-ben 545 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.Az 1567-es összeírás alkalmával 7 kapuja volt. 1992-ben 271 lakosából 268 magyar és 3 román volt.

Egyháztörténet[szerkesztés]

Egyházi szempontból a szomszédos Esztelnek filiája. A falunak a mai temetőkertben volt egy régi kápolnája. Baka Mártonné építtette 1663-ban. Romjait még a 19. század derekán látni lehetett. Helyét a Baka család egy emlékkereszttel jelölte meg 1899-ben. A kereszt még ma is áll.

A kurtapataki Szent Péter és Szent Pál kápolnát 1874-ben Jakab Ferenc építtette . Az oltárkép is e két apostolt ábrázolja. Kisebbik harangját 1774-ben öntötték. A templom előtt egy kőkereszt áll, Rancz András állíttatta 1876-ban.

Látnivalók[szerkesztés]

A falu északi felén egy olyan magaslat emelkedik, melynek Zsidó-vár a neve. Históriáját azonban már elfelejtette az utókor. A település központjában millecentenáriumi kopjafa áll. Itt élt és működött Lengyel Béla ezermester, feltaláló, aki szélerőművet épített, csillagászati távcsövet állított össze. Munkájának ma Dimény Zoltán a méltó folytatója. Még ma is él a kurtapatakiak emlékvilágában, hogy a helybeli Laposkő-bánya kőlapjaival rakták ki a csíksomlyói kegytemplom pádimentumát. A követ Csavar István és Rancz Antal fuvarozták szekérrel Somlyóra. Erről emléktábla tanúskodik a kegytemplomban. Széles e vidéken jó híre van a kurtapataki szilvapálinkának. A szomszédos Bélafalván és Kurtapatakon halad keresztül az a piros kereszttel jelzett turistaút, amely a bélafalvi vasútállomásnál veszi kezdetét és az esztelneki Köz-bércen át a Lassúág völgyébe vezet.

Látnivalók a településen: Ezeréves erdő Lassúági természetvédelmi láp, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna, Az esztelneki ferences kolostor, középkori vártemplom

Oktatás[szerkesztés]

A csángótelepi iskola

Az iskolát a múlt század első felében az akkori közbirtokosság építtette. Azóta is összevont osztályokban folyik a nevelői-oktatói munka.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A falu és az iskola hivatalos honlapja: