Maksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maksa (Moacșa)
Óriáspince-tető, 2007. augusztus
Óriáspince-tető, 2007. augusztus
Maksa címere
Maksa címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527120
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64577
Népesség
Népesség885 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság814 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság547 m
Terület35,17 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maksa (Románia)
Maksa
Maksa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 25° 58′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 25° 58′ 37″
Református templom

Maksa (románul Moacșa) községközpont Romániában, Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 14 km-re keletre, az Óriáspince-tető lábánál, a Maksa-pataknak a Besenyő-patakba való ömlésénél fekszik.

Története[szerkesztés]

1332-ben Moya néven említik először. A falutól délkeletre a Lencsekút nevű helyen neolit telep maradványait tárták fel. Belterületén 2.- 3. századi római telep nyomaira bukkantak. Református vártemploma 13. századi eredetű, a 15. század végén gótikus stílusban átépítették. 1893-ban lebontották és helyébe 1894 és 1900 között újat építették. Erőd jellegére már csak a középkori harangtorony emlékeztet, melynek szomszédságában az egykori várfal csekély nyomai látszanak. Az 1940-es földrengés a templomot súlyosan megrongálta. A toronyban egy 1531-ben készült harang található Soli Deo gloria felirattal. Rajta emberfejeket ábrázoló érmék vannak.

A régi templom falát a Szent László legendát ábrázoló falfreskó díszítette, erről Huszka József színes akvarell másolatot készített 1892-ben. Ez a Magyar Néprajzi Múzeumban található. Ugyancsak a régi templomot 1766-ban készült kazettás mennyezet díszítette, ezt a gyülekezet díjtalanul átadta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahol ma is látható.

1630 és 1739 között itt tartották Háromszék közgyűléseit. 1660-ban a Barcsay Ákos fejedelem ellen fellázadt székelyek itt határozták el jogaik védelmét. 1704-ben a falut császári seregek égették fel. 1910-ben 760 lakosából 759 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 937 lakosából 894 magyar, 26 cigány és 18 román volt.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Őse Péter (1599-?), professzor, író
  • Itt született Jancsó Lajos (1858–1932), egyháztörténész, valláskönyv szerző
  • Itt született Jancsó Sándor (1867–1943), református lelkész, kátéíró
  • Itt született Cseke István, labdarúgó

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Óriás-pincetető, Háromszéki Turisztikai Napok