Maksa

	Maksa (Moacșa)
	Óriáspince-tető, 2007. augusztus
	; Maksa címere
	; Maksa címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Maksa
Rang	községközpont
Irányítószám	527120
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64577
	Népesség
Népesség	913 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	814 (2011)
Népsűrűség	25,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	547 m
Terület	35,17 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 25° 58′ 37″45.875947°N 25.977039°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 25° 58′ 37″45.875947°N 25.977039°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Maksa témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Maksa (románul Moacșa) községközpont Romániában, Kovászna megyében.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 14 km-re keletre, az Óriáspince-tető lábánál, a Maksa-pataknak a Besenyő-patakba való ömlésénél fekszik.

Története

Bővebben: Maksai református templom

1332-ben Moya néven említik először. A falutól délkeletre a Lencsekút nevű helyen neolit telep maradványait tárták fel. Belterületén 2.- 3. századi római telep nyomaira bukkantak. Református vártemploma 13. századi eredetű, a 15. század végén gótikus stílusban átépítették. 1893-ban lebontották és helyébe 1894 és 1900 között újat építették. Erőd jellegére már csak a középkori harangtorony emlékeztet, melynek szomszédságában az egykori várfal csekély nyomai látszanak. Az 1940-es földrengés a templomot súlyosan megrongálta.

A toronyban egy 1531-ben készült harang található Soli Deo gloria felirattal. Rajta emberfejeket ábrázoló érmék vannak.

A régi templom falát a Szent László legendát ábrázoló falfreskó díszítette, erről Huszka József színes akvarell másolatot készített 1892-ben. Ez a Magyar Néprajzi Múzeumban található. Ugyancsak a régi templomot 1766-ban készült kazettás mennyezet díszítette, ezt a gyülekezet díjtalanul átadta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, ahol ma is látható.

1630 és 1739 között itt tartották Háromszék közgyűléseit. 1660-ban a Barcsay Ákos fejedelem ellen fellázadt székelyek itt határozták el jogaik védelmét. 1704-ben a falut császári seregek égették fel. 1910-ben 760 lakosából 759 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 937 lakosából 894 magyar, 26 cigány és 18 román volt.