Sepsibükszád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sepsibükszád (Bixad)
Sepsibükszád látképe a Tusnádi-szorosból
Sepsibükszád látképe a Tusnádi-szorosból
Sepsibükszád címere
Sepsibükszád címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang község
Polgármester Bács Márton Csaba
Irányítószám 527116
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64522
Népesség
Népesség 1799 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1708 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 690 m
Terület 60,56 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sepsibükszád (Románia)
Sepsibükszád
Sepsibükszád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 08″, k. h. 25° 51′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 08″, k. h. 25° 51′ 25″
Sepsibükszád weboldala

Sepsibükszád (románul Bixad) község Romániában Kovászna megyében. 2004-ben vált le Málnás községtől.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység (melynek kiemelkedő pontja a Nagy-Csomád) által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években.

Környező települések[szerkesztés]

Tusnádfürdőtől délre mintegy 8 km-re, Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja.

Megközelítése[szerkesztés]

  • Közúton az E578 útról a 113-as mellékútra térve lehet elérni a falut.
  • Vasútállomása az Olt mentén, a falutól 20-30 perc gyalogútra van.

Története[szerkesztés]

Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebencs és Rakottyás feküdt. A település a Mikó es Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. A 19. század második felében Bukszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal.

1910-ben 1971 lakosából 1952 magyar, 9 román, 4-4 német és szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1883 lakosából 1853 magyar, 11 román és 3 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az Olt jobb partján emelkedő hegyfokon láthatók Vápa várának tekintélyes romjai. A középkori vár őskori telepre épült, építésének s pusztulásának körülményei ismeretlenek.
  • Szemben, kúp alakú hegyen állnak Sólyomkő őrtornyának 2 m magas maradványai. Pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínűleg a 14-15. században pusztult el.
  • Régi temploma a Bükszád-Üvegcsűr-pataknál volt 1830-ban bontották le, mai római katolikus temploma 1867-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére.
  • görög katolikus temploma 1712-ben épült,
  • Ortodox temploma is van
  • Nevezetes fürdőhely. A Mikes-fürdő ma már csak nevében él. Bükszádtól keletre, a Zsombor-patak két fő forrásága, a Veres- és a Büdös-patakok találkozásánál épült 1860–1880 között, Tusnádfürdő egyik mecénása, gróf Mikes Benedek birtokán. Kezdetben vendégházak, hideg borvizes medencék, mofetta és meleg fürdő működött a telepen.
  • Mikes Ármin iskola. Az U-alaku épületet gr. Mikes Ármin építtette vadászkastélyként, 1900-ban.

Itt született[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Könyv[szerkesztés]

  • Térkép Földünk térképeken Főszerkesztő: dr. Radó Sándor: Képes politikai és gazdasági világatlasz. Offset Nyomda. 2.javított kiadás. Budapest: Kartográfiai Vállalat. 1968. 55. o.   Maros-Magyar Autonóm tartomány