Háromszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromszék
Háromszék címere
Háromszék címere

Egyéb nevei Trei Scaune
Fennállás 1562 - 1876
Ország Románia Románia, Székelyföld
Központ Sepsiszentgyörgy
Főbb települések Kézdivásárhely, Barót, Kovászna
Népesség
Népesség 223 364
Vallás református, római katolikus, unitárius, ortodox
Földrajzi adatok
Terület 3 800  km2
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromszék témájú médiaállományokat.

Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. 1562-ben jött létre az addig önálló Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék egyesülésével.

Földrajz[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

1603-ban Székely Mózes erdélyi fejedelem vesztett csatája és halála után az oláhok egész Sepsiszéketet végigrabolták.

1658-ban a törökök Erdélyben, Háromszéken, különösen Miklósváron és Sepsiszéken való portyázásukkor több mint ötezer embert hurcoltak el.

A hétéves háború idején, 1756-1763 között báró Bruckenthal Samu kezdeményezésére porosz hadifoglyokat és szökött katonákat telepítettek le Erdélyben, közülük több mint 50 hadifoglyot Sepsiszék is átvett, kiknek nagy része mesterember volt. Ezek családjai később ideköltöztek. Őket megkülönböztetve a szászoktól németeknek nevezték.

II. József uralkodása alatt Udvarhelyszéket a Barcasággal, Kézdi, Miklósvár és Orbaiszékekkel együtt Háromszék megye néven egyesítette, ebből az időből ered a 4 szék gyűjtőnév. Az egyesítésből kimaradt az Udvarhely megyéhez csatolt Bikfalva, Magyaros, Sepsikőröspatak és Sepsimartonos.

1790-1849 között ismét önkormányzat, de a közgyűléseknek nem volt állandó székháza, ideiglenesen magánházban gyűléseztek Sepsiszentgyörgyön egészen 1832-ig székházuk fölépüléséig.

Háromszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor Felsőfehér vármegyének a területébe ékelődő községeit területéhez csatolva átalakították Háromszék vármegyévé. Területe hozzávetőlegesen megegyezik a mai Kovászna megye területével.

Lakosság[szerkesztés]

Vallás[szerkesztés]

Háromszék a szabadságharc alatt[szerkesztés]

Az 1848. november 12-i sepsiszentgyörgyi székgyűlésen elhatározták Háromszék önvédelmét, Berde Józsa kormánybiztos vezetésével.

A szabadságharc küzdelmeiből nemcsak a férfiak, de a sepsiszentgyörgyi nők is kivették részüket: a fennmaradt adatok szerint 111560 töltényt gyártottak, Gábor Áron pedig megkezdte az ágyúk öntését, először Hermányban, majd Kézdivásárhelyen, Szentkereszten és Sepsiszentgyörgyön. Ebben segítségére volt Thúróczi Mózes iparos is: először 7, majd 1849. június 20-ig még 63 (többnyire 6 fontos) bronz-, réz- és vaságyút öntetett a székelyek által anyagul összehordott 313 harangból, de a lakosság odaadta a háztartások minden réz- és cíntányérját, de még a gyermekek is golyót öntöttek játékként.

Bem József 8000 honvédje 25 ágyúval 1849. július 20-án ütköztek meg Sepsiszentgyörgynél Clam-Gallas 10000 emberből és 38 ágyúból álló seregével. Június 23-án ugyanitt Gál Sándor 7000 emberből és 24 ágyúból álló serege csatát vesztett Clam-Gallas császári hadával szemben. Veszteségünk 20 halott, 40 sebesült, a ellenségé: 84 sebesült volt. Július. 29-én az osztrákok elfoglalták Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt; vele együtt Háromszéket, augusztus 1-jén pedig a Csíkba vezető két szorost, a Nyerges-tetőt és a Mitács szorosát, augusztus 3-án Csíkszeredát és vele együtt a Székelyföldet is.

Háromszék a szabadságharc után[szerkesztés]

Sepsiszéket 1850-1860 között, az önkényuralom idején az udvarhelyi katonai kerület uzoni alkörzetébe osztották. Kivételt képeztek a nagyborosnyói alkörzetbe osztott falvak: Besenyő, Bodzaforduló, Egerpatak, Eresztevény, Feldoboly, Kisborosnyó, Magyarszacsva, Nagyborosnyó és Sepsimagyarós volt. Ez utóbbiak az 1850 évi összeíráskor megkülönböztették egymástól a magyar és a székely nemzetiségeket: ez összeírás szerint az alkörzetben összesen 61 magyart és 25032 székelyt számoltak össze.

1860 után a polgári közigazgatás szerint Sepsi fiókszékből, Sepsiszentgyörgy és Illyefalva (korábbi taxális hellyel) mezővárosból (ezek 1876-ig önálló törvényhatóságok voltak) lett a sepsi felső (feketeügyi) járás, székhelye, melyhez Kisborosnyó és 18 helység tartozott. Sepsi alsó (olti) járáshoz, melynek székhelye: Kilyén volt 19 helység és 2 mezőváros tartozott.

Az 1876 évi 33. törvénycikk a vármegyerendezéskor Sepsiszéket Háromszék vármegyébe sorolta, községeit pedig a sepsi járásba osztotta be.

Egy 1861-ben kelt oklevél szerint Háromszék, vagy Sepsi, Kézdi, Orbai, Miklósvár fiuszék gyüléseit Sepsiszentgyörgyön tartotta.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromszék témájú médiaállományokat.