Észak a négy fő égtáj egyike. Az észak kifejezés feltehetően az éjszaka szóból eredhet, ugyanis abból az irányból (legalábbis az északi félgömbön) soha nem süt a nap.[1]
A Naprendszerben északi iránynak tekintjük a Föld keringési síkjára merőleges irányt, ahonnan nézve a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban kering. A fizikában és a csillagászatban ezt nevezik a pozitív forgási vagy keringési iránynak.
A szférikus csillagászatban az északi irány az északi égi pólus iránya, amelyet a Föld képzeletben meghosszabbított forgástengelye kijelöl az éggömbön.
↑Ez a szakasz részben vagy egészben a North című angol Wikipédia-szócikk Etymology című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
