Csíkszék
Megjelenés
| Csíkszék, Csíkország | |
| A Csíksomlyói búcsúnak helyt adó nyereg | |
| Fennállás | 13. század - 1876 |
| Ország | |
| Központ | Csíkszereda |
| Főbb települések | Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Madéfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszentmárton |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | székely |
| Vallás | római katolikus, görögkatolikus, ortodox, református (1867) |
| Nyelv | magyar |
| Térkép | |
| Csíkszék helyzete a mai értelemben vett Székelyföld területén sárga színnel jelölve | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszék, Csíkország témájú médiaállományokat. | |
Csíkszék régies helyi hagyományokban olykor Csíkország egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. A szék a Csíki-medencében, az Olt felső medencéjében, a Keleti-Kárpátok és a Hargita közrezártságában fekszik. A magyarság Erdélyben ezen a területen telepedett meg legkésőbb. A 19. században a túlnépesedés jellemezte, ezért az itteni székelyek egy része kivándorolt Moldvába. 1876-ban területéből szervezték Csík vármegyét.
1870-ben 107.285 lakosa volt, melyből 88.639 (82,6%) római katolikus, 16.753 (15,6%) görögkatolikus és 1.893 egyéb vallású volt. 82,7% magyar, 15,7% román és 1,6% egyéb nemzetiségű.
Földrajzilag két részre oszlik fel, Alcsíkra és Felcsíkra.
További információk
[szerkesztés]- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 503. o. ISBN 963-05-1286-6