Csíkszentmárton
| Csíkszentmárton (Sânmartin) | |||
 | |||
| Az Úr-kápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Csíkszentmárton | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537280 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| SIRUTA-kód | 85797 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1171 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 1152 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 691 m | ||
| Terület | 41,64 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csíkszentmárton
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 25° 56′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 25° 56′ 42″ | |||
 | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csíkszentmárton (románul Sânmartin, németül Sankt Martin) falu Romániában Hargita megyében. 1850-től hosszú ideig járási székhely volt.
Fekvése[szerkesztés]
Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkcsekefalvával összenőve.
Története[szerkesztés]
Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Egykori járási székhely, iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton napi vásárai. 1910-ben 1034, 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.
A Botskor család (csíkdelnei és csíkszentmártoni) története 1535-től.
Csíkszentmártonban talált rovásírás
Látnivalók[szerkesztés]
- Temploma az 1802-ben lebontott 15. századi gótikus templom helyén épült 1803 és 1817 között barokk stílusban. 1525-ben készült Mária-szobra a legrégibb Csíkban. Tornya 1749-ből való.
- A falu északi végénél áll az 1743-ban egy 15. századi gótikus kápolna helyén épült Úr-kápolna, 1858-ban renoválták.
- A Mária-kápolna 1845-ben épült.
- Református imaháza 1847-ben épült.
- Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz.
Borvízforrások és népi fürdők[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1724-ben Antalfi János erdélyi püspök.
- Itt született 1842-ben Becze Antal Csík vármegye alispánja.
- Itt született 1893. október 11-én Albert István magyar újságíró, novellista.
- Itt született 1930. június 27-én Mátyás József festőművész, grafikus.
Testvértelepülés[szerkesztés]
A római-katolikus templom renoválás alatt 
Magyar hősi emlékmű és székely zászló a falu központjában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}