Tekerőpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tekerőpatak (Valea Strâmbă)
RO HR Valea Stramba 1.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Gyergyóújfalu
Irányítószám 537309
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85975
Népesség
Népesség 1359 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1213
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tekerőpatak (Románia)
Tekerőpatak
Tekerőpatak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 44″, k. h. 25° 35′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 44″, k. h. 25° 35′ 55″

Tekerőpatak (románul Valea Strâmbă) falu Romániában, Hargita megyében. Gyergyóújfaluhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gyergyószentmiklóstól 3 km-re délre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falun átfolyó patakról kapta a nevét, amely nevéhez híven hol itt, hol ott bukkan fel. A patak tulajdonképpen az Alsó- és Felső-Visszafolyó-patak egyesüléséből keletkezett.

Története[szerkesztés]

1569-ben Thekerewpatak néven említik. A falunak sokszor az ivóvíz hiánya okoz gondot, mivel a patak száraz időben elapad és kutat ásni itt nem lehet. Korábbi 1568-ban épült kápolnáját a török 1661-ben elpusztította. A helyette épített pedig 1724-ig állt fenn.

Temploma 1734-ben épült, miután plébániája 1724-ben önálló lett. 1801-ben a falu harmadával együtt leégett, majd 1838-ra újjáépítették és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

Határában egy kis Szent Róza kápolna épült 1760-ban melyet az 1602. évi pestis áldozatainak emlékére a Gáborffiak emeltettek.

1705-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, 1719-ben pestis pusztította. 1764-ben az I. székely gyalogezred parancsnoki székhelye lett. A falut 1801-ben, 1883-ban és 1900-ban tűzvész pusztította. 1896-ban nagyközég lett, de 1918-ban Vaslábhoz csatolták. 1968-ig önálló község volt, ma közigazgatásilag Újfaluhoz tartozik.

1910-ben 2650 lakosából 2116 magyar és 50 román volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 1465 lakosából 1292 magyar, 157 cigány és 16 román volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetessége a Sipos-kő oldalában felfedezett Súgó-barlang. Már a 19. században ismerték a cseppkőbarlangot, ahol állítólag aranyat is találtak. A gyakori látogatók cseppköveit letördelték.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)