Székelyszenterzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyszenterzsébet (Eliseni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Újszékely
Irányítószám 537292
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85617
Népesség
Népesség 1110 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1067
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 368 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelyszenterzsébet (Románia)
Székelyszenterzsébet
Székelyszenterzsébet
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′, k. h. 24° 56′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 24° 56′
Székelyszenterzsébet weboldala

Székelyszenterzsébet (1899-ig Szenterzsébet, románul Eliseni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 8 km-re nyugatra, a Szenterzsébeti-Magyarós v. Mogyorós patak két oldalán magas dombsorok között fekszik. Újszékelyhez tartozik.

Története[szerkesztés]

1332-ben említették először a papi tizedjegyzékben. A középkori falu a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Szent Erzsébetnek szentelt középkori temploma a mai református templom helyén állott, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot. Tornya 1785-ben épült, 1802-ben már rossz állapotú volt. 1870-ben a templomot le kellett bontani.

Mai református temploma a régi torony mellé 1870 és 1872 között épült. A faluban az Eössi családnak udvarháza volt, amely mára nyomtalanul eltűnt. A 18–19. századi Kemény–Orosz kúria 1997-ben dőlt romba.

1910-ben 1143 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt. Újszékelyhez tartozik.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1987.