Székelyszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyszentmiklós (Nicoleni)
Szekelyszentmiklos.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Siménfalva
Irányítószám 537322
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 86099
Népesség
Népesség 51 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 69
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 458 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelyszentmiklós (Románia)
Székelyszentmiklós
Székelyszentmiklós
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 09″

Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében.450 méter tszf. magasságban fekszik belterülete mindössze 14 hektár.

A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba (525 m)és az Árnyék (538 m) nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is. Nyugatról a Kis- és Nagykedei dűlőkkel határos (Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka, nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.

Története[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.

1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Temploma[szerkesztés]

Az unitárius templom

Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, Dr. Pintér János. Budapest: Mezőgazdasági Múzeum. 1989.  

Források[szerkesztés]