Székelyszentmiklós
| Székelyszentmiklós (Nicoleni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Siménfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Siménfalva |
| Irányítószám | 537322 |
| Körzethívószám | +40 x66[1] |
| SIRUTA-kód | 86099 |
| Népesség | |
| Népesség | 48 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 69 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 458 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798°N 25.087668°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798°N 25.087668°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében, 450 méter tszf. magasságban, belterülete mindössze 14 hektár.
A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba (525 m) és az Árnyék (538 m) nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is. Nyugatról a Kis- és Nagykedei dűlőkkel határos (Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd, csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka, nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.
Története
[szerkesztés]Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.
1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.
Temploma
[szerkesztés]
Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1793-ban Tiboldi István iskolamester, költő, Kriza János gyűjtőtársa (1793–1880).
- Itt született 1876-ban Szentannai Sámuel kutató mezőgazdász, szakíró, iskolaigazgató Karcagon (1912–1933)[2]
- Itt született 1942-ben Farkas Dénes nyugalmazott unitárius lelkész, esperes.
- Itt született 1943-ban Tiboldi István állatorvos, állatorvostudományi szakíró.
- Itt született 1944-ben Farkas Árpád költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}