Énlaka
| Énlaka (Inlăceni) | |
 | |
| Az unitárius templom híres rovásírásos felirata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Etéd |
| Irányítószám | 537008 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 83829 |
| Népesség | |
| Népesség | 152 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 152 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Énlaka
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 25° 06′ 32″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Énlaka (románul Inlăceni) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál, Székelyudvarhelytől északnyugatra 20 km-re, a Sóvidéktől délre 6-8 km-re fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, a Jenő törzsnévből ered. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.
Története[szerkesztés]
Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak.
A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A Trianonig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[3]). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
Képgaléria[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja.
- Itt él id. Szávai Márton nyugalmazott tanító, aki őshonos magyar gyümölcsfák gyarapításával, szaporításával foglalkozik, közben pedig a hely történetét írja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Bodor András; Csallány Dezső: Székely rovásírásos szövegek megfejtése (pdf). Korunk (1970. április hó) pp. 610. Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA). (Hozzáférés: 2014. február 1.)
Források[szerkesztés]
- Visy Zsolt (Szerk.) 2008: Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról. Énlaka – Pécs.
.svg){kind=small}