Városfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Városfalva (Orășeni)
Oraseni Biserica unitariana.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Homoródszentmárton
Irányítószám 537184
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 85010
Népesség
Népesség 240 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 285
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Városfalva (Románia)
Városfalva
Városfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 09′ 50″, k. h. 25° 21′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 50″, k. h. 25° 21′ 56″
Városfalva weboldala

Városfalva (románul Orășeni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Székelyudvarhelytől 24 km-re délkeletre, a Nagy-Homoród völgyében, a Dályai-patak torkolata közelében fekszik, Homoródszentmárton községhez tartozik, melytől 12 km-re délre van. Hargita megye déli részének határfaluja. Északon Homoródszentpéterrel, keleten Oklánddal, nyugaton Székelydályával határos, délen pedig a Brassó megyéhez tartozó Jánosfalvával. A falu körülbelül a 14. század idején került a jelenlegi helyére, azelőtt a Magyaros-tetőn feküdt, amely ma is ezt a nevet viseli. A Magyaros-tetőn található a falu bányája, mely építkezési forrásnak számított a jó mesteremberek számára az évszázadok során. A Homoród mellett elterülő Tankófalva az hétszázas években a Homoród gyakori áradatai miatt elköltözésere kényszerült és lakosságának fele Városfalvára telepedett be, másik része pedig a szomszédos Szentpéter népességét gyarapította.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve onnan származik, hogy a falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott.

Története[szerkesztés]

A falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott. Orbán Balázs azonban a falu alatt is várat említ, melyet a nép Sándor Zsuzsa várának nevezett. A Kápolnadomb az 1521. évi székely felkelés csatatere és sírhalma. 1521 februárjában itt verte le Zápolya István erdélyi vajda serege a lázongó csíki és háromszéki székelyek seregét. Határában feküdt egykor Tankófalva, melynek lakói ide települtek. 1910-ben 522 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 324 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.

Látnivalók[szerkesztés]

Unitárius temploma 1785-ben épült, tornya 1901-ből való. A falunak van egy tekepályája is, ennek a kis épületnek és a kultúrháznak az udvarán szokták a falunapokat tartani minden tavasszal. Kultúrháza, amely a Kovács István nevet vette fel egy hagyományos falunap keretein belül, számtalan látnivalót foglal magába. Színpadát székelykapu szegélyezi, ez is mutatja a székely hovatartozáshoz és nemzethez való ragaszkodást. A főbejárat fölött, a előtérből betérve karzat található, amely ikonszerű képekben eleveníti meg a székely mindennapok mozzanatait, valamint az ötvenes évek szokásait Városfalván.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Szentábrahámi Lombard Mihály 17. századi unitárius püspök.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)