Borospataka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borospataka (Valea Boroș)
A borospataki skanzen
A borospataki skanzen
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Gyimesközéplok
Irányítószám 537149
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 84718
Népesség
Népesség 421 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 432
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 930 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Borospataka (Románia)
Borospataka
Borospataka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 25° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 25° 59′ 15″

Borospataka (németül: Borschpaderack, románul: Valea Boroş [Váleá Boros]) Gyimesközéplokhoz tartozó falu Gyimesben, Hargita megyében, Erdély területén. A helyi székelyek általában a Borospataka nevet használják. 1992-ben 432 magyar lakta, ekkor a faluban mindenki római katolikus vallású volt.

Fekvése[szerkesztés]

919 m tengerszint feletti magasságon fekszik, 2,2 km-re Gyimesközéploktól, és 230 km-re Bukaresttől.[2][3] Borospatak völgyében található, magas, fenyőerdős dombok veszik körül.[4]

Népessége[szerkesztés]

A falu 432 lelket számlál, ebből mindenki római katolikus. Népsűrűség 26 fő/km².[5][6]

Éghajlata[szerkesztés]

Január Május Július November Év
Max. hőmérséklet 16 °C 5 °C
Min. hőmérséklet -8 °C
Csapadék 151 mm 41 mm 923 mm [7][8]

A gyimesi csángó skanzen[szerkesztés]

Borospatakán működik a Románia egyetlen gyimesi csángó skanzenje 23 ezer négyzetméteren a Boros patak két partján. 2002-ben a Szász család vásárolta meg a területet, ahol csupán egy öreg ház meg egy csűr állt. Ezután létrehozták a máig álló tizenegy (Mihók, Nagygyimes, Gyimesbükk, Madaras, Kilén, Bálványos, Tarhavasi, Buha, Kondor, Andrika és Etelka), eredeti állapotában felépített és korhűen berendezett parasztházakból álló panziót.[9] Az épületek Csíkmadaras, Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Nagygyimes helységekből származnak.

Programkínálat:

2012-ben újították fel az 1873-ban, Görbepatakán készült vízimalmot.

A skanzen területén létrehoztak egy „népművészeti múzeumot” is, ahol a Gyimes vidékének egykori használati és berendezési tárgyai, bútorai, valamint népviselete tekinthető meg.

  • Sütőház megtekintése, használata
  • Csángó est

Az csángó estre autentikus, hagyományőrző helyieket hívnak meg, akik a népviselet és szokások bemutatása mellett a helyi táncokra is megtanítják az érdeklődőket.

  • Gyerektáborok
  • Disznóvágáson való részvétel
  • Céges csapatépítő tréningek[10]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]