Kőrispatak
| Kőrispatak (Crișeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Etéd |
| Irányítószám | 537006 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 83801 |
| Népesség | |
| Népesség | 674 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 597 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kőrispatak
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 24° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 24° 58′ 24″ | |
| Kőrispatak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrispatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőrispatak (románul Crișeni) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Székelykeresztúrtól 30 km-re északnyugatra a Küsmöd-pataka völgyében fekszik, Etédhez tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A rajta keresztülfolyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta a nevét. A településnév növénynévből származik.[3]
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint a falu egykor a mai Diósfalvának nevezett határrészen, a falutól délnyugatra feküdt és valószínűleg a tatárjárás után települt mai helyére. A falut az 1800-as évekig gyepű vette körül, melynek átlépéséért az idegennek fizetni kellett. 1910-ben 643 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 729 lakosából 710 magyar, 16 cigány és 3 román volt. Híres volt a hagyományos régi népzenét játszó zenekaráról. A kőrispataki muzsikát Lajtha László gyűjtötte fel először 1944-ben.[4][5]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 1820-ban épült az ekkor leégett régi templom helyett.
- Unitárius temploma 1815-ben épült, tornya 1926-ban készült el.
- 2001 óta a faluban szalmakalap-múzeum működik, amely nagy látogatottságnak örvend. Vezetője Szőcs Lajos.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ a b Gagy- és Küsmöd-völgyi utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 250–251. o. ISBN 978-973-8468-62-7
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=0969OG3U1Oo
.svg){kind=small}