Székelyderzs
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Székelyderzs (Dârjiu, Darsch) | |||
 | |||
| A székelyderzsi erődtemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Székelyderzs | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537075 | ||
| Körzethívószám | 0x66[1] | ||
| SIRUTA-kód | 84399 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 505 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 505 (2021) | ||
| Népsűrűség | 12,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 568 m | ||
| Terület | 41,97 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′, k. h. 25° 12′46.200000°N 25.200000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 25° 12′46.200000°N 25.200000°E | |||
 | |||
| Székelyderzs weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyderzs témájú médiaállományokat. | |||
Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében. Vártemploma egyike azoknak a romániai magyar műemlékeknek, amelyek az UNESCO-világörökség részét képezik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Székelyudvarhelytől 21 km-re délnyugatra a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szláv Drž személynévből származik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került ide lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át.
A falu a Petky család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben 1390 magyar lakosa volt, 1992-ben 844 lakosából 836 magyar és 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. A második bécsi döntés az új határ szomszédságába került községet magyar többsége ellenére román közigazgatásban hagyta, feltehetőleg azért, mivel a döntőbírák teljes hosszában Románia birtokában kívánták hagyni a Segesvár–Brassó vasútvonalat.[2]
Freskótöredék a székelyderzsi templomban – Szent László-legenda
Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László lovagkirály alakja.
Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása.
A falu unitárius templomerődje egy 13. század eleji kápolna bővítésével a 14. század elején épült, a 15. században átépítették, erődfalai 17. századiak, az 1605. évi Basta-féle pusztítás után épültek meg. 1661-ben Ali pasa csapatai dúlták fel. Belsejében számos 1419-ben készült freskótöredék került napvilágra. 1938-ban egyik befalazott ablakából rovásírásos tégla került elő.
A templom falán felül érdekes szuroköntő nyílások láthatók, már-már díszes formájukat a praktika szülte. A körítőfalon körben lőrések mutatják még a védelmi szerep fontosságát. A kaputorony aljában kettős kapu áll: így ha a támadók a külsőn már át is jutottak, a belső kapu előtt megtorpanni kényszerültek, miközben a torony emeletéről a védők nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.
Az erődtemplom érdekessége, hogy a falu népe itt tárolta a legfontosabb értéket: az élelmet – így a kiéheztetés ellen is fel volt készítve. Külső támadás esetén elég volt bemenekülni az erődbe – az élelem már ott volt. A bástyák között a várfal mentén félnyereg tető alatt hatalmas ládákban tárolták a gabonát, a saroktornyok emeletén pedig a szalonnák lógtak kampókra akasztva. (Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.) Minden családnak saját ládái és kampói vannak. A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel 7-kor lehet meglátogatni.
A templom békeidőben is zárva volt, kulcsát megbízott személy őrizte (nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra...), és szalonnát csak hetente egyszer, a hét bizonyos napján lehetett vételezni. Az a háziasszony, aki – rosszul beosztva az élelmet – ettől eltérni kényszerült, bizony számíthatott a falu megvetésére.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Unitárius erődtemplom, a világörökség része.
- A falu református temploma 1870-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Gidó Csaba: Román-magyar határkérdés 1940-1944-ben, különös tekintettel a Székelyderzs és Kányád között húzódó határvonalra. In Aeropolisz: Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok IV. Csíkszereda; Székelyudvarhely: Hargita Megyei Kulturális Központ. 2004. 187. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Botár István - Grynaeus András - Tóth Boglárka 2013: Dendrokronológiai vizsgálatok és építéstörténeti megfigyelések a székelyderzsi unitárius templom épületegyüttesében. Transsylvania Nostra VI/26.
- Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Gerendás Lajos: Székelyderzs és erődtemploma. é. n.
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Marosi Ernő (1984): A középkori művészet nyelvi funkciója. Művészet, XXV, 5. sz. 8-11. old.
- Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Akadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2008.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}