Ócsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ócsa
Az ócsai református templom, volt premontrei prépostsági templom épülete
Az ócsai református templom, volt premontrei prépostsági templom épülete
Ócsa címere
Ócsa címere
Ócsa zászlaja
Ócsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGyáli
Jogállás város
Polgármester Bukodi Károly Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2364
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség9325 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség113,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület81,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ócsa (Magyarország)
Ócsa
Ócsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 19° 13′ 33″
Ócsa (Pest megye)
Ócsa
Ócsa
Pozíció Pest megye térképén
Ócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ócsa témájú médiaállományokat.

Ócsa város Pest megyében, a Gyáli járásban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.

Közigazgatási területéhez tartozik: Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes, Újerdő.

Fekvése[szerkesztés]

Ócsa közúton az M5-ös autópálya, valamint az 5-ös számú főút felől megközelíthető. Ócsa vasútállomás a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon fekszik. Budapest irányából a 635-ös és 636-os buszokkal közelíthető meg. A várost még érinti a 609-es, a 641-es, a 642-es és a 643-as buszok is, amik a szomszédos településekkel teremtenek kapcsolatot.

Az ősláp[szerkesztés]

Ócsa mellett terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története[szerkesztés]

Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelt monostora a váradelőhegyi prépostság filiájaként jött létre, amely már 1235-ben is állt. A monostor helyén ma álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke.

Balra a tájház, jobbra a premontrei kolostor

1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.

Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A reformátusok Mária Terézia királynőtől engedélyt kaptak a templom restaurálására, azonban az építés során a volt premontrei templom sok középkori részlete elpusztult.[3] A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikusok és a protestánsok aránya ismét kiegyenlítődött.

Ócsa 1856 körül járási székhely lett.

Az 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Bukodi Károly Zoltán (FIDESZ-KDNP) – 2014 óta
Korábban

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,6%, református 18,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,6% (30% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A premontrei kolostor és környezete madártávlatból
A kolostor hátsó bejárata

Nevezetessége, hogy a Szent László-legenda falképeinek néhány részlete látható a szentélyben, az északi falon.[5] Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori ábrázolása látható.

Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.

  • Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
  • Az Ócsai Tájház kiállításai
  • Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
  • Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
  • Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
  • A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
  • Turul-szobor[6]

Híres emberek[szerkesztés]

Ócsáról származó Nádas Tamás műrepülő világbajnok.

Testvértelepülések[szerkesztés]

További képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. Az ócsai premontrei kolostor és temploma, latvany-terkep.hu
  4. Ócsa Helységnévtár
  5. Ócsa, Pest megye, Magyarország, szentlaszlo.com
  6. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi Dezső (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Száz Magyar Falu Könyvesháza: Ócsa , Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Írta: Horváth Lajos, ISBN 963-9287-12-1
  • Magyar Ilona, Magyar Mária: Az ócsai népviselet képeskönyve, 2009

További információk[szerkesztés]