Gyál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gyál
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál belvárosának egy részlete
Gyál címere
Gyál címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGyáli
Jogállás város
Polgármester Pápai Mihály (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Rozgonyi Erik
Irányítószám 2360
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 23 360 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség928,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyál (Magyarország)
Gyál
Gyál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″
Gyál (Pest megye)
Gyál
Gyál
Pozíció Pest megye térképén
Gyál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyál témájú médiaállományokat.

Gyál egy város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől délkeletre, közvetlenül a főváros határában található helység. Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el. Vonattal a 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon közelíthető meg, amelyen egy állomás (Gyál) és egy megálló (Gyál felső) található.

Története[szerkesztés]

Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”.

Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a köztársasági elnök várossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Címere[szerkesztés]

A háromszögű pajzs két részre osztott. A felső, vörös mezőben páncélos vitéz, Szent György látható, ahogy legyőzi a sárkányt. Ez elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt és két akácágat láthatunk; ezek arra utalnak, hogy ebben az időben a helyiek főleg mezőgazdaságból éltek a „gyáli homokon”. Gyált korábban „Gyál-szőlőnek” és „Gyál-ligetnek” hívták; a címer alsó része erre is utal.

Jelene[szerkesztés]

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és és járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja, valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétben áll. Gyál a környező településeket összefogó járás központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Gyál, Zrínyi Miklós Általános Iskola

Itt működő fontosabb vállalatok[szerkesztés]

  • ASA Hulladékfeldolgozó Kft. – térségi szemétlerakó és feldolgozó.
  • Eisberg Kft. – zöldség feldolgozó
  • HOPI logisztikai központ
  • Havi Logistics Kft. (korábban Hungarorak Kft.) – McDonald’s logisztikai központja
  • Prologis logisztikai központ
  • Tesco logisztikai központ
  • Szálka'86 Kft. - Épület-asztalos ipari termékek gyártása és kereskedelme
  • Galopp Major Kft.
  • Geszterédi Kft.
  • Agroplast
  • Flextronics International Kft.

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények[szerkesztés]

  • Bartók Béla Óvoda
  • Eötvös József Szakképzőiskola
  • Ady Endre Általános Iskola
  • Bartók Béla Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Zeneiskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola
  • Liliom Óvoda
  • Tátika Óvoda
  • Tulipán Óvoda
  • Kun utcai Bölcsőde
  • Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

Név Hivatali idő Párttagság
Gyimesi István 19902010 1990–2006-ig Fidesz
2006–2010-ig FideszKDNPVP
Pápai Mihály 2010 FideszKDNP

Látnivalók[szerkesztés]

Gyál, Széchenyi-szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben
Gyál, Arany János-szobor. A szobrot Barthné Mezőfi M. Ilona szobrászművész ajándékozta a városnak 2006-ban.
  • Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
  • Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán)
  • Millenniumi park (Kőrösi út)
  • Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út)
  • Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt)
  • Szent István-szobor (Szent István tér)
  • Kopjafa (Szent István tér)
  • Kálvin-szobor (2001Barth Károly alkotása) (Kálvin tér)
  • Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok)
  • Trianon-emlékmű (a városközpontban)[3]

Közlekedése[szerkesztés]

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.

Megközelíthető gépjárművel:

Közösségi közlekedéssel:

Képek[szerkesztés]

Helyi média[szerkesztés]

  • Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011. 11. 11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi lemezlovas is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról (PDF). Gyál. (Hozzáférés: 2018. február 13.)

További információk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]