Acsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Acsa
Prónay-kastély
Prónay-kastély
Acsa címere
Acsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás község
Polgármester Zemen Szilvia (független)[1]
Irányítószám 2683
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség1390 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség51,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Acsa (Magyarország)
Acsa
Acsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″
Acsa (Pest megye)
Acsa
Acsa
Pozíció Pest megye térképén
Acsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsa témájú médiaállományokat.

Acsa község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán fekszik, Budapesttől 60 kilométerre északkeletre, Váctól 25 kilométerre keletre, Aszódtól pedig 25 kilométerre északra.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A község mai neve a jelenlegi ismeretek szerint az Acha személynévből származik, amely valószínűleg az ótörök aca (rokon) szóból ered.

Már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határában előkerült leletek bizonyítanak. A legrégebbről, 1341-ből fennmaradt írásos dokumentum, amelyben szerepel, nevét Acha formában tartalmazza. Ekkor az Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtokolta. Egy 1347-ben kelt írásban templomát is említik.

1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került.

A török megszállás alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt.

Az elnéptelenedett települést később szlovákokkal telepítették be. A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett, majd később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15 000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat is létesített, és egyéb gyűjteményeket is létrehozott (Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját is őrizte). A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi, 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.

1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt, közülük 237 római katolikus, 888 evangélikus és 27 izraelita.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Prónay-kastély ebédlője (1910)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Czeba Pál (független)[3]
  • 1994-1998: Bobós János (FKgP[4]
  • 1998-2002: Czeba Pál (független)[5]
  • 2002-2006: Czeba Pál (fuggetlen)[6]
  • 2006-2010: Szekeres Rezső (független)[6]
  • 2010-2014: Szekeres Rezső (független)[7]
  • 2014-2019: Szekeres Rezső János (független)[8]
  • 2019-től: Zemen Szilvia (független)[1]

Lakossága[szerkesztés]

A településen jelentős számú szlovák (tót) származású lakos él, akik hagyományőrző csoportokon keresztül őrzik identitásukat. Galgóczy így írt erről 1877-ben: "Tótosan Jacsa, kevés magyarral, némettel vegyül itt tót község, Nógrád megye felé eső határán.”[9]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% németnek, 8,6% szlováknak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,5%, református 1,8%, evangélikus 47,7%, felekezeten kívüli 6,8% (21,2% nem nyilatkozott).[10]

Intézmények[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Egészségügy[szerkesztés]

Hivatal[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

A település filmekben[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. a b Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „”06önkvál”” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  7. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  9. Galgóczy 1877, 121-123
  10. Acsa Helységnévtár
  11. Gyürke Kata: Brazilok: Foci, romák, szerelem, politika. magyar.film.hu, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2018. március 25.)

További információk[szerkesztés]