Acsa
| Acsa | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zemen Szilvia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2683 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1320 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 51,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″47.797069°N 19.381539°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″47.797069°N 19.381539°E | |||
 Acsa
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Acsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Acsa témájú médiaállományokat. | |||
Acsa község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest vármegye és Nógrád vármegye határán fekszik, Budapesttől 60 kilométerre északkeletre, Váctól 25 kilométerre keletre, Aszódtól pedig 25 kilométerre északra.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Autóval a 2106-os úton közelíthető meg Vác irányából, illetve a 2108-as úton, Aszód vagy Balassagyarmat felől.
A hazai vasútvonalak közül az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Acsa-Erdőkürt vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Püspökhatvan és Galgaguta között található, fizikailag a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését pedig a 2108-as útból kiágazó 21 322-es számú mellékút teszi lehetővé.
A települést érintő helyközi autóbuszvonalak az alábbiakː 316, 338, 460.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község mai neve a jelenlegi ismeretek szerint az Acha személynévből származik, amely valószínűleg az ótörök aca (rokon) szóból ered.
Már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határában előkerült leletek bizonyítanak. A legrégebbről, 1341-ből fennmaradt írásos dokumentum, amelyben szerepel, nevét Acha formában tartalmazza. Ekkor az Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtokolta. Egy 1347-ben kelt írásban templomát is említik.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került.
A török megszállás alatt, 1562–1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt.
Az elnéptelenedett települést később szlovákokkal telepítették be. A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett, majd később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15 000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat is létesített, és egyéb gyűjteményeket is létrehozott (Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját is őrizte). A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi, 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt, közülük 237 római katolikus, 888 evangélikus és 27 izraelita.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Barokk Prónay-kastély, amely 1735–1740 körül épült Giovanni Battista Carlone tervei szerint (a 2019-es állapot szerint nem látogatható)
- Újlaki kastély (Acsaújlak)
- A településtől északra Csővár várának romjai
- Római katolikus templom (1747)
- Falumúzeum
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1992: Czeba Pál (független)[3][4]
- 1993–1994: Bobós János (FKgP)[5]
- 1994–1998: Bobós János (FKgP)[6]
- 1998–2002: Czeba Pál (független)[7]
- 2002–2006: Czeba Pál (fuggetlen)[8]
- 2006–2010: Szekeres Rezső (független)[9]
- 2010–2014: Szekeres Rezső (független)[10]
- 2014–2019: Szekeres Rezső János (független)[11]
- 2019–2024: Zemen Szilvia (független)[12]
- 2024– : Zemen Szilvia (független)[1]
1993 májusában időközi polgármester-választást tartottak a településen Czeba Pál lemondása miatt.[5][13]
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen jelentős számú szlovák (tót) származású lakos él, akik hagyományőrző csoportokon keresztül őrzik identitásukat. Galgóczy így írt erről 1877-ben: "Tótosan Jacsa, kevés magyarral, némettel vegyül itt tót község, Nógrád megye felé eső határán.”[14]
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 1407 | 1402 | 1390 | 1386 | 1276 | 1297 | 1291 | 1320 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% németnek, 8,6% szlováknak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,5%, református 1,8%, evangélikus 47,7%, felekezeten kívüli 6,8% (21,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 8,3% szlováknak, 0,2-0,2% németnek, örménynek, bolgárnak, lengyelnek és románnak, 0,1% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt evangélikus, 15,4% római katolikus, 1,9% református, 0,9% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[16]
Intézmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egészségügy
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Házi felnőtt Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben- és gyermekorvos Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fogorvos
- Aranykígyó gyógyszertár
- Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálat Archiválva 2016. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hivatal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Posta
- Önkormányzat Archiválva 2016. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1760-ban Prónay Sándor aranysarkantyús vitéz, királyi kamarás.
A település filmekben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Acsán játszódik M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor Brazilok című filmje; a településen is forgatták.[17]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 13.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ Acsa és a kéretlen önállóság: Nem futja főállású polgármesterre. (magyarul) Népszabadság – Pest Megyei Krónika, LVII. évf. 89. sz. (1999. április 17.) 37. o. Hozzáférés: 2026. május 9.
- 1 2 Bobós János a polgármester: Kisgazdagyőzelem Acsán. (magyarul) Pest Megyei Hírlap, XXXVII. évf. 120. sz. (1993. május 25.) 1. o. Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 23.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 23.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 23.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. február 23.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 18.
- ↑ "Acsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23.
- ↑ Acsán egyelőre találgatnak: Miért mondott le Czeba Pál? (magyarul) Pest Megyei Hírlap, XXXVII. évf. 66. sz. (1993. március 20.) 4. o. Hozzáférés: 2026. május 9.
- ↑ Galgóczy 1877, 121-123
- ↑ Acsa Helységnévtár
- ↑ Acsa Helységnévtár
- ↑ Gyürke Kata (2015. augusztus 10.). "Brazilok: Foci, romák, szerelem, politika". magyar.film.hu. Hozzáférés: 2018. március 25.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Acsa község hivatalos weboldala
- Acsa, falu a Cserhát lábánál
- Acsai Evangélikus Egyházközség
- Acsaújlaki kastély
