Prónay Sándor
| Prónay Sándor | |
| Képes Ujság 1860. 297. l. | |
| Született | 1760. április 7. Acsa |
| Elhunyt | 1839. február 5. (78 évesen) Acsa |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus, történész |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Göttingeni Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Prónay Sándor témájú médiaállományokat. | |
Báró tótprónai és blatnicai Prónay Sándor (Acsa, 1760. április 7.[1] – Acsa, 1839. február 5.[2]) aranysarkantyús lovag, királyi kamarás, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelője.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Prónay László (1734–1808) és Radvánszky Rozália (1742–?) gyermekeként született. 1790-től működött mint az evangélikus egyház felügyelője, az 1791. évi zsinatnak alelnöke volt. A zsinat évében aranysarkantyús lovaggá ütötték, és királyi kamarás lett. 1819-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelőjévé választották. Ezt a tisztségét húsz éven keresztül, egészen haláláig betöltötte. A főrendiház örökös, az országos küldöttség állandó tagja volt. A tudósok és írók pártfogójaként becses hírt szerzett magának. Az Akadémia igazgatóságának tagja volt haláláig, ahol halála után, 1840-ben Székács József tartott felette emlékbeszédet.
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyermeke nem volt, s így unokaöccsét, Prónay Albertet fiává és örökösévé fogadta.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma Prónay Sándor-díjat alapított, melynek első átadására 2008-ban került sor.