Magyarországi Evangélikus Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarországi Evangélikus Egyház
Lutherrose.svg
A Luther-rózsa az evangélikus egyház jelképe

Vallás kereszténység
Felekezet evangélikus
Lelkészi vezető Gáncs Péter
Tisztsége elnök-püspök
Nemlelkészi vezető Prőhle Gergely
Tisztsége országos felügyelő
Tagság 304 705[1]
Alapítva 1560
Székhely 1085 Budapest, Üllői út 24.
Technikai szám 0035

A(z) Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapja

A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. Bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyar protestáns egyház. Luther Márton és az Ágostai hitvallás (augsburgi hitvallás, latinul: Confessio Augustana) tanait követi, a XX. századig gyakran ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, esetleg lutheránus egyháznak is nevezték.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létrejöttének főbb motívumai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlik vissza. Eleinte Magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a reformáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követték. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak.

Lásd bővebben A reformáció Magyarországon

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001. évi magyarországi népszámláláskor 304 705 fő[2] (a népesség 2,99%-a) vallotta magát evangélikusnak.

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház szervezete négy igazgatási-önkormányzati szintre tagolódik: egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, országos egyház. A legfontosabb, legalapvetőbb szervezeti egység az egyházközség. Mind a négy szervezeti szintnek több évszázados hagyománya van, a mai kerületi és megyei beosztás nagy mértékben magán viseli az 1952-es átalakítás nyomait. Mindegyik egyházszervezeti szint élén egy lelkészi elnök (lelkész, esperes, püspök), egy nemlelkészi elnök (felügyelő), egy tágabb testület (közgyűlés), valamint általában egy szűkebb testület (presbitérium) áll. Jogorvoslati lehetőséget az egyházi bíróság biztosít a vezetői és testületi döntésekkel szemben. A tisztségviselőket és testületeket a gyülekezeti tagok, a gyülekezeti presbitériumok vagy az adott szervezeti szint közgyűlési tagjai választják, általában hat évre. Tehát a magyar evangélikus egyházszervezet alulról építkező jellegű, sok demokratikus elemmel bír. Fontos alapelv még a lelkészi és nemlelkészi vezetők, testületi tagok paritása, a legtöbb testületben egyenlő számban vannak képviselőik. Minden tisztségre nő is megválasztható, a fontosabb tisztségek közül erre eddig csak a püspöki és az országos felügyelői tisztség esetében nem volt példa.

Az egyházközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi evangélikusság 256 egyházközséget alkot, ez az egyház életének alapvető színtere. Egy egyházközséget lelkész, gyülekezeti felügyelő, presbitérium és más tisztségviselők (gondnok, pénztáros, jegyző, számvevőszéki tagok stb.) vezetnek. Őket az egyházközségi közgyűlés választja meg, ahol minden gyülekezeti tag szavazhat. A legfontosabb helyi kérdésekben (lelkészválasztás és gyülekezeti tisztújítás) az egyházközségi közgyűlés dönt, sok más ügyben (zárszámadás és költségvetés elfogadása, az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökség megválasztása) a gyülekezeti presbitérium szavaz. Az egyházközségek elsősorban a tagjaik által befizetett egyházfenntartói járulékból és adományokból finanszírozzák működésüket, tartják fenn ingatlanjaikat és biztosítanak fizetést lelkészeiknek.
Egy egyházközség általában több település evangélikusait fogja össze. Annak a településnek a gyülekezetét, ahol az egyházközség központja található, anyagyülekezetnek nevezik. A többi település evangélikusai leánygyülekezetet (filiát), fiókgyülekezetet vagy szórványt alkotnak. Egyházközségek egyesülése esetén társult egyházközség jöhet létre, kettő vagy több társgyülekezettel.

Az egyházmegyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyházközségek 17 egyházmegyét alkotnak. Területi beosztásuk nagyjából megfelel a közigazgatási megyéknek. Az egyházmegye elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vezető testületei pedig az egyházmegyei közgyűlés és a héttagú presbitérium. Az egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, az esperest a gyülekezetek presbitériumai választják a megye lelkészei közül, aki ezt követően is addigi gyülekezete lelkésze marad.

Az egyházkerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyülekezetek három egyházkerületet alkotnak. Ebből kettőnek a székhelye Budapesten található. A kerület élén a püspök, az egyházkerületi felügyelő és a kerületi közgyűlés áll.

Székhelye: Pest
Püspöke: Gáncs Péter (elnök-püspök)
Egyházkerületi felügyelője: Radosné Lengyel Anna (az országos felügyelő helyettese)
Egyházmegyéi: Bács-Kiskun Egyházmegye, Kelet-Békési Egyházmegye, Nyugat-Békési Egyházmegye, Pesti Egyházmegye, Tolna-Baranyai Egyházmegye
Egyházközségek száma: 65
Székhelye: Buda
Püspöke: Dr. Fabiny Tamás
Egyházkerületi felügyelője: Fábri György
Egyházmegyéi: Borsod-Hevesi Egyházmegye, Budai Egyházmegye, Dél-Pesti Egyházmegye, Észak-Pesti Egyházmegye, Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye, Nógrádi Egyházmegye
Egyházközségek száma: 81
Székhelye: Győr
Püspöke: Szemerei János
Egyházkerületi felügyelője: Mészáros Tamás
Egyházmegyéi: Fejér-Komáromi Egyházmegye, Győr-Mosoni Egyházmegye, Somogy-Zalai Egyházmegye, Soproni Egyházmegye, Vasi Egyházmegye, Veszprémi Egyházmegye
Egyházközségek száma: 110

Az országos egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országos egyház élén a püspökök közül választott elnök-püspök (jelenleg Gáncs Péter), az országos felügyelő (jelenleg Prőhle Gergely), a héttagú országos elnökség, a tizenhárom szavazati jogú tagból álló országos presbitérium és a zsinat áll. A legfontosabb adminisztratív feladatokat ellátó országos egyházi iroda Budapesten, az Üllői út 24. szám alatt működik.[3]

Hitelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern evangélikus templom, Budapest XII. kerület, Kék Golyó utca

Az evangélikus egyház tanításának mértéke elsősorban a Szentírás. Másodsorban pedig tíz hitvallási irat, melyek együtt alkotják a Konkordia Könyvet. Ezek a hitvallási iratok a következők:

Mindennapi élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus egyház mindennapi életét elsősorban a Biblia határozza meg, melynek általában a Protestáns Biblia Tanács által 1990-ben megjelentetett magyar fordítását használják. Sok evangélikus a németországi herrnhuti gyülekezet által évente összeállított, számos nyelvre, köztük magyarra is lefordított Útmutató - A Biblia rendszeres olvasásához című kiadványa alapján naponta forgatja a Szentírást. A gyülekezeti életet és az egyéni kegyességet is nagyban szolgálja énekeivel, imádságaival az Evangélikus Énekeskönyv, amely 1982-ben jelent meg, és azóta tizenöt kiadást ért meg. Az istentiszteleti életnek az 1963-ban majd 1986-ban kiadott Agenda: a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei számára valamint a 2007-ben kiadott Evangélikus Istentisztelet - Liturgikus Könyv és a Gyülekezeti Liturgikus Könyv ad keretet. A szervezeti kereteket a Zsinat által elfogadott, A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, 2006 címen kiadott törvénygyűjtemény szabja meg.

A legfontosabb, rendszeresen megszervezett országos evangélikus rendezvények:

Lelkészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus egyház a hívők egyetemes papságának az elvét vallja, ez azt jelenti, hogy minden keresztény Istennek szentelt életet él, és részese az egyház Krisztusról bizonyságot tevő szolgálatának. De az egyház hivatalos szolgálatát, az evangélium nyilvános hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását az erre a feladatra felkészített és ezzel megbízott lelkészek végzik. A protestáns egyházak – így az evangélikus egyház is – ezt a hivatást az apostoli szolgálat folytatásának tekintik, és a lelkészeket nem tartják egy külön, magasabb papi rend tagjainak. Az evangélikus lelkészek legfontosabb kötelességei: Isten igéjének hirdetése, az egyház építése, a hívek pásztorolása, a lelkigondozás szolgálata, a bűnökből való feloldozás, a fiatalok és idősek tanítása, a szeretetszolgálat szervezése, önmaga továbbképzése, a szentségek kiszolgáltatása, a házasság egyházi megáldása, az egyházi temetések végzése.

A Magyarországi Evangélikus Egyházban nők és férfiak egyaránt szolgálnak lelkészként, és a lelkészek házasságban élhetnek. Liturgikus öltözetük a Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal) vagy az alba, valamint (nem kötelező jelleggel) a liturgikus színű stóla – a püspökök a Luther-kabáton keresztet is hordanak. Többségük a területi elv szerint szerveződő egyházközségekben lelkészkedik, de mellettük szolgálnak az egyházban iskolalelkészek, tábori lelkészek, kórházlelkészek és börtönlelkészek is, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorai is felszentelt lelkészek.

A lelkészi hivatásra készülők a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 6 éves képzésén (5 éves elméleti tanulmányok, 1 éves gyülekezeti gyakorlat) szerezhetnek egyetemi szintű teológus-lelkész szakos diplomát. Ezt követően a jelölteket egyházkerületük püspöke szenteli lelkésszé. Legalább 2 év beosztott lelkészi szolgálat után parókusi alkalmassági vizsgát tehetnek, amit követően önállóan végezhetik lelkészi szolgálatukat, és bármely gyülekezet megválaszthatja lelkészének. Nyugdíjkorhatáruk 65 év, de lelkészi jellegüket a nyugdíjba vonulással sem veszítik el.

A lelkészek egyházmegyénként lelkészi munkaközösségeket alkotnak, amelyek általában havonta egy összejövetelt tartanak. A lelkészi szolgálattal kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről a lelkészi becsületszék dönthet.

Templomai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Evangélikus templombelső - Iharosberény

A magyarországi evangélikus templomokról első ránézésre látszik, hogy egyszerűbbnek, mint a katolikus templomok, de díszesebbek, mint a reformátusok. Az evangélikus egyházban nincs teológiai akadálya annak, hogy képek, szobrok, festett üvegablakok vagy más elemek díszítsék a templombelsőt. De ezek nem is annyira „kötelező” elemei egy evangélikus templomnak, mint egy katolikusnak. A torony csúcsán általában kereszt, esetleg csillag, kakas vagy kettőskereszt áll. A templomok építése során fontos szempont, hogy lehetőleg az egész gyülekezetet, a településen lakó összes evangélikust egyszerre befogadhassák. Ennek köszönhető, hogy a felekezet általában – magyarországi szórványhelyezetéhez viszonyítva – nagy, mellékhajók nélküli teremtemplomokkal rendelkezik, amikben igyekeztek minél több ülőhelyet kialakítani (általában jóval kisebb a padok közötti-előtti tér, mint a katolikus templomokban), és sokszor több száz ülőhellyel ellátott karzatokat is építettek.

A templombelső elsősorban az ige és a szentségek középpontba állítását tükrözi. Így a leghangsúlyosabb helyeken az – egyetlen – oltár, a szószék és a keresztelőkút áll. Sajátosan evangélikus jelenség a szószék és az oltár összeépítése, melyek így együtt egy egységet alkotnak, az ún. szószékoltárt. A legkorábbi magyarországi szószékoltár a nemeskéri evangélikus templomban található, 1736-ban állították össze.

A legtöbb oltár leghangsúlyosabb eleme a nagyméretű oltárkép, melynek leggyakoribb témája az utolsó vacsora, Krisztus a kereszten vagy Krisztus imája a Gecsemáné-kertben. Modernebb templomokban az oltárképet sokszor egy nagyméretű, megnyújtott szárú fakereszt helyettesíti. Az oltáron az ünnepi időszaknak megfelelő színű oltárterítő, feszület, nyitott Biblia, gyertyák és virágos vázák állnak. Az oltárt gyakran térdeplőzsámolyok veszik körül, mert az evangélikus kegyesség szerint a gyülekezet általában térdelve veszi magához az úrvacsora szentségét. Sokszor a szószéken és a keresztelőkúton is liturgikus színű terítő látható. Az istentiszteleti éneklés fontos szerepére mutatnak rá a nagy orgonák és a sok énekszámot jelző tábla.

Mivel a XVI. század közepén Magyarország népességének többsége a lutheri irányzat hívévé vált, így ekkor általában az evangélikus gyülekezetek használták a – főleg a XIII-XV. században épült – települési templomokat.

A XVII. század során ezeknek a templomoknak a nagy részét – a becslések szerint nagyjából 800 templomot – elvették a felekezettől, sokszor olyan településeken is, ahol a többség evangélikus maradt. Ezt követően nagyon kevés templom maradt az evangélikus egyház tulajdonában, elsősorban az artikuláris helyeken, a szabad királyi városokban és a végvárakban. Az elvett templomok pótlására csak II. József 1781-es türelmi rendelete révén nyílt lehetőség. Így sok mai evangélikus templom a XVIII. század végén épült, sokuk először torony nélkül, udvarban, magtár-formájúra. A legnagyobb, ekkoriban épült templomok: a győri öregtemplom, a soproni, kőszegi, orosházi és a pozsonyi evangélikus templomok.[12]

Intézményei és szervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház és gyülekezetei számos oktatási intézményt működtetnek. Köztük csak egy felsőoktatási intézmény található: az Evangélikus Hittudományi Egyetem Budapesten, ahol teológus-lelkész, hittanár, katekéta-lelkipásztori munkatárs és kántor szakon folyik képzés. Emellett országszerte 13 evangélikus középiskola, 8 kollégium, 11 általános iskola, 22 óvoda, Fóton egy Kántorképző Intézet és Szarvason egy népfőiskola működik.

Lásd bővebben: Magyarországi evangélikus oktatási intézmények listája

Magyarországon 36 evangélikus diakóniai intézmény működik, melyek között van idősotthon, fogyatékkal élők otthona, gondozó és rehabilitációs intézmény és hajléktalanellátó szolgálat is.

Az egyház 7 konferencia- és missziói központot valamint üdülőt tart fenn Balassagyarmaton, Balatonszárszón, Gyenesdiáson, Piliscsabán, Révfülöpön, Sopronban és Szarvason.

Az egyház kiadványait a Luther Kiadó (korábbi neve: Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya) jelenteti meg.

2008 óta az egyházon belül önálló szervezet az Evangélikus Országos Gyűjtemények. Ennek a keretében működik az Evangélikus Országos Levéltár és még 5 gyülekezeti levéltár, az Evangélikus Országos Múzeum és az Evangélikus Országos Könyvtár.

A legfontosabb magyarországi evangélikus szervezetek, egyesületek:

  • Magyarországi Luther Szövetség
  • Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület
  • Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség
  • Magyar Evangélikus Kultúra Alapítvány
  • Evangélikusok Közössége az Evangéliumért
  • Ordass Lajos Baráti Kör
  • Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület
  • Evangélikus Külmissziói Egyesület
  • Szőlőtő Alapítvány

Médiamunka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyház hivatalos honlapja az Interneten: www.evangelikus.hu – napi frissítésű hírportál

A legfontosabb magyarországi evangélikus sajtóorgánumok:

  • Evangélikus Élet – országos hetilap
  • Evangélikus Hírlevél – hetente megjelenő e-mailes lista
  • Evangélikus Közlöny – az egyház hivatalos lapja
  • Híd – negyedévente megjelenő magazin
  • Dunántúli Harangszó – a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület havilapja
  • Lelkipásztor – havonta megjelenő lelkészi szakfolyóirat
  • Credo – értelmiségi folyóirat
  • Evangélikus Iskola – oktatási folyóirat
  • Evangélikus naptár – évente megjelenő kalendárium

Rádió- és tévéműsorok:

  • MR1-Kossuth RádióErős vár a mi Istenünk, vallási félóra. Adás: minden második hétfő 13.30 – 14.00
  • m1 – Evangélikus vallási műsorok: Evangélikus Magazin, Evangélikus Ifjúsági Műsor, evangélikus istentiszteletek közvetítése, evangélikus templomok bemutatása, Hajnali gondolatok - reggeli áhítatok.
  • Duna TelevízióIsten kezében – vallási magazin (protestáns)

Ökumenikus és határontúli kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyarországi Evangélikus Egyház a következő fontosabb ökumenikus, nemzetközi vagy határontúli szervezetek munkájában vesz részt:

Az egyházat 1992 óta testvéregyházi szerződés köti a Bajorországi Evangélikus Egyházhoz. Ennek keretében számos gyülekezeti, iskolai, diakóniai kapcsolat született, számos találkozóra került és kerül sor, és a magyar egyház komoly támogatást is kapott.

Több magyar evangélikus egyházközségnek van testvérgyülekezete Németországban, Finnországban vagy az erdélyi magyar gyülekezetek között. Élénk a kapcsolat a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházzal.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia

  • Az ágostai hitvallás szerz.: Philipp Melanchthon Ford.: Paulik János Bp.1930 79 p.
  • Az ágostai hitvallás szerző: Philipp Melanchthon Budapest Hornyánszky 1896
  • Az egyház mai tanítása : evangélikus dogmatika / Nagy Gyula Megjelenés: Budapest : Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztály, 2000- Terjedelem: 20 cm ISBN 963-7470-59-X
  • A Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története / Fabiny Tibor Megjelenés: Budapest : Evangélikus Sajtóoszt., 1997 Terjedelem: 94 p. ; 20 cm