Evangélikus templom (Sopron)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soproni evangélikus templom
Sopron z84.jpg
Felekezet evangélikus
Egyházkerület Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület
Egyházmegye Soproni Egyházmegye
Egyházközség Soproni Evangélikus Egyházközség
Lelkész Pelikán András, Tóth Károly, Holger Manke
Építési adatok
Építése 1782-1783
Stílus barokk
Elérhetőség
Település Sopron
Cím Templom utca
Elhelyezkedése
Soproni evangélikus templom (Magyarország)
Soproni evangélikus templom
Soproni evangélikus templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 07″, k. h. 16° 35′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 07″, k. h. 16° 35′ 21″
A Soproni evangélikus templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soproni evangélikus templom témájú médiaállományokat.

A soproni evangélikus templom a Belvárosban, a Templom utca közepén, a Kolostor utca és a Bünker János Rajnárd köz torkolata közelében áll. A harmadik legnagyobb magyarországi evangélikus templom, a dunántúli evangélikusság egyik nagy központja.

Története[szerkesztés]

Az első soproni evangélikus fatemplom 1676-ban épült, ez azonban a nagy soproni tűzvész áldozatául esett. 16771722-ig állt a második fatemplom. A gyülekezet harmadik temploma már kőtemplom volt, 1722-1782-ig állt. Mind a három templom a mai helyén állott.

1781-ben II. József császár türelmi rendeletének értelmében 1782-től 1783 végéig császári jóváhagyással megtörtént a negyedik, mai templom építése. Igaz, a templomépület nem lehetett az utcafronton – eredetileg előtte állt a paplak, hátsó fala pedig az régi városfallal érintkezett. Szintén kritérium volt, hogy protestáns templomnak nem lehetett tornya – a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy száz évvel később, 18621863-ban épült.

182 erős égerfacölöp kellett az alapozáshoz. A hatalmas kőoszlopok anyaga a szentmargitbányai (ma Burgenland, Ausztria) kőfejtőből való. A padok, az ajtók és az ablakok már készen voltak 1783 végére. A második fatemplom berendezése – a szép oltár, a szószék, a drága terítők, az értékes úrvacsorai kelyhek, a keresztelőkút, az aranyozott bronzcsillárok és az orgona – mind átkerültek a mai templomba.

1784. január 1-jén történt meg a templomszentelés Torkos József lelkész szolgálatával Zsolt 26,8 alapján: „Uram, szeretem a Te házadban való lakozást, és a Te dicsőséged hajlékának helyét”.

A templombelső

A templom azóta keveset változott. 1854-ben sekrestyével bővült. 1883-ban a fazsindelyt cseréppel váltották fel. Külső és belső formája a korszak protestáns templomépítészetének jellegzetes vonásait viseli: csarnok-templom, amelyet 8 hatalmas toszkán oszlop 3 hajóra bont; a középső hajó szélesebb, 7,5 méter, ez a középső tér magasabb a mellékhajóknál. Az oldalsó hajók fölé két szintben karzatot építettek.
A teremszerű megoldás a késő barokk protestáns templomok sajátossága. A téglalap alaprajzú épület hossza 36 méter, szélessége 24 méter. A templomban 2500 ülőhely található. A Magyarországi Evangélikus Egyház harmadik legnagyobb temploma Békéscsaba és Nyíregyháza után.

Harangok[szerkesztés]

A toronyban 4 harang lakik.

Hősök harangja: 3441kg - A0 - Seltenhofer Frigyes és Fiai - 1926 A második legnagyobb tömegű evangélikus harang az országban.

Béke harang: 1751kg - C1 - Seltenhofer Frigyes és Fiai - 1926

Hűség harang: 1153kg - E1 - Seltenhofer Frigyes Fiai - 1863

Miatyánk harang:487kg - Gisz1/Asz1 - Szlezák László - 1948

Harangozási rend[szerkesztés]

Hétköznap 6.00-6.03, 12.00-12.03, 18.00-18.03 között a Miatyánk harang szól. Vasárnap 6.00-6.03, 9.57-10.00, 12.00-12.03, 18.00-18.03 között a Miatyánk harang szól.