Nyíregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nyíregyháza
Nyíregyháza belvárosa
Nyíregyháza belvárosa
Nyíregyháza címere
Nyíregyháza címere
Becenév: Nyíregy
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Jogállás megyei jogú város
megyeszékhely
járásszékhely
Polgármester Kovács Ferenc (Fidesz - KDNP)
Irányítószám 4400
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 117 689 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 430,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 116 m
Terület 274,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyíregyháza (Magyarország)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″
Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyíregyháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat.

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 000 lakossal. Dinamikusan fejlődő város. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Története[szerkesztés]

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Címere[szerkesztés]

Nyíregyháza címere hengerített pajzs alakú, vízszintesen két mezőre van osztva. A címer közepén egy búzát tartó kéz látható. A kéz fölött egytornyú templom látható, de a kéz körül piros szín látható, ahol pedig a templom látható, kék szín van. A templom mindkét oldalánál zöld fák láthatók.[2]

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. A trianoni határváltozások miatt Nyíregyháza sokáig a megye egyetlen városa volt, mivel a megyehatár közelében levő központok a határon kívülre rekedtek (Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly). Mindezek miatt a város hosszú évtizedeken át magához vonzotta a népesség költözésre kész rétegét. A beköltözések mind a mai napig fontos szerepet játszanak a népesség alakulásában. A kilencvenes évektől azonban új jelenség tanúi vagyunk, mivel Nyíregyházát is elérte a szuburbanizáció, azaz sokan költöznek ki a környező településekre, az agglomerációt adó falvakba (Nyírpazony, Nyírtura, Napkor, Kótaj, Kemecse, Nyírtelek). Ezzel egyidejűleg a megye távolabbi területeiről (főként az értelmiségiek körében) továbbra is erősnek mondható beköltözéseket regisztrálnak. A város lakossága a 100.000 főt 1978-ban lépte át. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népessége, azonban ez elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva.

Természetes növekedés/csökkenés[szerkesztés]

A következő táblázat szemlélteti miben változott a természetes szaporulat által a megyeszékhely népessége 2000-től kezdve:

Év Népesség Születések
száma
Halálozások
száma
Differencia
2000 112 419 1 124 1 206 -82
2001 118 795 1 121 1 202 -81
2002 117 002 1 172 1 183 -11
2003 116 899 1 082 1 225 -143
2004 116 540 1 137 1 135 +2
2005 116 336 1 137 1 254 -117
2006 115 954 1 197 1 220 -23
2007 116 298 1 203 1 203 0
2008 116 874 1 188 1 201 -13
2009 117 597 1 187 1 191 -4
2010 117 832 1 081 1 253 -172
2011 119 746 1 063 1 158 -95
2012 118 192 1 118 1 253 -135
2013 118 185 1 077 1 214 -137
2014 118 164 1 020 1 129 -109
2015 118 125 1 138 1 263 -125
2016 118 058 1 072 1 267 -195

Nyíregyháza gyermekvállalási adata rendkívül produktív, hiszen azon megyeszékhelyek közé tartozik ahol továbbra is magas a születések száma. Kecskemét után Nyíregyháza gyermekszületési számai a legjobbak.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős közösséget jelent.[3]


Gazdaság[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye a térség legellátottabb települése, hiszen a rendszerváltást követően több külföldi érdekeltségű cég jelent meg a városban. A 2000-es évek elején Nyíregyháza legnagyobb munkáltatói a Hübner a Flextronics és a Hirsch Kft-k voltak, azonban a gazdasági recesszió időszaka alatt több cég is megszűnt, elbocsájtva több ezres dolgozói létszámukat. Ma a megyeszékhely két legnagyobb dolgozói létszámmal rendelkező cége a Lego manufacturing Kft. és a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft, amelyek mintegy 3000 embernek biztosítanak állást.

Legnagyobb munkáltatók[4][szerkesztés]

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Eissmann Automotive Autóipari Kft.
  • Ricosta Cipőgyár Kft.
  • Vibracoustic Légrugógyártó Kft.
  • Fémszerkezetgyártó Kft.
  • Alfi-ker Kereskedelmi Kft.
  • Szabolcs-Coop Kereskedelmi Kft.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Nyírségvíz Csatornamű Zrt.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Hübner Gumi és Műanyagipari Kft.
  • Nyírvv Városüzemeltető Kft.
  • Nyírerdő Erdészeti Zrt.

1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Lego Manufacturing Kft.
  • Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.

Munkanélküliség[szerkesztés]

Nyíregyháza sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye volt a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve. A következő táblázat szemlélteti, miként változott a város munkanélküli személyeinek létszáma és aránya 2000-től napjainkig.

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%) Munkaképes népesség (fő)
2000 4 256 5,57% 76 426
2001 4 015 5,21% 79 270
2002 3 315 4,18% 79 270
2003 3 430 4,29% 79 994
2004 3 459 4,33% 79 908
2005 3 739 4,65% 80 357
2006 3 621 4,58% 80 775
2007 4 269 5,24% 81 447
2008 4 582 5,62% 81 496
2009 6 107 7,42% 82 294
2010 6 740 8,18% 82 321
2011 7 086 8,63% 82 054
2012 7 330 9,00% 81 136
2013 6 700 8,30% 80 550
2014 5 766 6,77% 85 206
2015 5 264 6,20% 84 868
2016 4 079 4,84% 82 180
2017 3 429 4,09% 82 180
2018 3 190 3,85% 82 900

Látnivalók[szerkesztés]

Városháza
Korona Szálló
Megyeháza
Takarékpénztár-ház (OTP)
A sóstói skanzen

Belváros[szerkesztés]

  • Városháza (Kossuth tér)
  • Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
  • Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
  • Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
  • Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorlás-kori leletekkel.
  • Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
  • Városi Galéria (Selyem utca)
  • Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
  • Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
  • Református templom (Kálvin tér)
  • Görögkatolikus templom (Bethlen Gábor utca)
  • Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
  • Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
  • Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
  • Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
  • Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

Sóstó[szerkesztés]

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogárfajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.

A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.

Nyíregyháza-Sóstón áll a Lengyel Menekülttábor Emlékműve, amely Bíró Lajos szobrászművész alkotása, és amelyet 2002. októberében avattak.[5]

Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.

Sóstói erdő: Zömében a Nyírerdő Zrt által kezelt parkerdő, mely az itt őshonos homoki kocsányos tölgyesek maradványa. É-D irányban a Sóstói út és a Budapest-Záhony vasútvonal szeli ketté. Az így kialakult keleti erdőtömb a kirándulók kedvenc úticélja, itt található a Nyírerdő ZRt által létrehozott szabadtéri színpad, játszótér, körszín, konditerem. A nyugati tömböt természeti kincsekben gazdagabb erdőállományok alkotják, számos védett élőlény otthona: magyar nőszirom, fekete gólya, stb. Az erdő része a NAtura2000 hálózatnak. További információ: nyirerdo.hu, sostoierdo.hu oldalakon.

Strandok[szerkesztés]

  • Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
  • Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
  • Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Sóstói Fürdőház: Sóstófürdőn

Tavak[szerkesztés]

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

  • Császárszállás-oláhréti víztározó: Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
  • Bujtosi-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
  • Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
  • Sóstói-tó
  • Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
  • Tüskevár Horgásztó
  • Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász.
  • Erdélyi-tó (Oros)

Városrészek[szerkesztés]

Ipari területek[szerkesztés]

Az újranépesített Nyíregyháza területét 1759-ben négy részre, úgynevezett palétákra osztották: az északnyugati rész lett az Orosz, az északkeleti a Pazonyi, a délkeleti a Debreceni, a délnyugati a Szarvas paléta.[6] Később ezeket kerületekké alakították, I-től IV-ig sorszámozva, az óramutató járása szerint. Bár közigazgatási funkciójuk ma már nincs, a belső városrészek utcanévtáblái továbbra is őrzik ezt a területi beosztást.

Külterületi lakotthelyek, tanyák[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Felsőfokú intézmények[szerkesztés]

Középfokú intézmények[szerkesztés]

Alapfokú intézmények[szerkesztés]

  • 13.sz Általános Iskola
  • Benczúr Gyula Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános iskola
  • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Herman Ottó Általános Iskola - Oros
  • Hunyadi Mátyás Általános Iskola
  • Jókai Mór Református Általános Iskola
  • Kazinczy Ferenc Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola és AMI
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szabó L. Általános Iskola
  • Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős
  • Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
  • Váci Mihály Általános Iskola
  • Vécsey Károly Általános Iskola
  • Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola
  • Vikár Sándor Zeneiskola
  • nevelési tanácsadó
  • Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Kultúra[szerkesztés]

Móricz Zsigmond Színház
Légi fotó

Intézmények[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond Színház: Épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
  • Jósa András Múzeum; alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
  • Váci Mihály Kulturális Központ: épült 1981-ben (Váci Mihály Városi Művelődési Központ néven), jogelődje 1974-től működött
  • Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár: alapítva 1952. november 22-én a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesítésével, jogelődje az 1898-ban alapított Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtár
  • Magyar Nemzeti Levéltár – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár: alapítva 1950-ben Nyíregyházi Állami Levéltár néven, a korábbi vármegyei levéltárak egyesítésével. 1968-ban Szabolcs-Szatmár megye, 1989-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltára lett.
  • VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár - alapítva 1916-ban. Olyan közösségi tér, ahol az oktatás, a művészeti nevelés együttesen segíti az egész életen át tartó tanulást, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra. Akadálymentesített és Baba-barát Terület.

Rendezvények[szerkesztés]

  • Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében kerül megrendezésre.
  • Nyírségi ősz minden év szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
  • Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
  • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
  • Cantemus Fesztivál, a két évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.
  • Helló Nyíregyháza!
  • Szelektív Szombat

Vallások, egyházak[szerkesztés]

Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház, tőle balra a Szent Miklós Gimnázium
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház
Evangélikus templom
  • római katolikus – A 2011-es népszámlálás során 25 132 fő, a lakosság 20,1%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 8365 fős csökkenés). A város a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékhelye. Templomok a városban: Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház, Szent Antal-templom, Kertvárosi Fatimai Szűz templom, Örökösföld lakótelepi Isteni irgalmasság templom, Kamilliánus rendházi Szent László-templom (Borbánya), Szent István király templom (Nyírszőlős), Sóstói Szent József-templom (Sóstóhegy), Szent Kereszt templom (Oros), Jósa András Kórház Szent Lázár-kórházkápolnája és Sóstói úti misézőhelye. Az egyház által fenntartott iskola a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, amelynek tagóvodája is van.



  • református – A 2011-es népszámlálás során 19 662 fő, a lakosság 16,4%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 5956 fős csökkenés). A város a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozik. Templomok a városban: Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség temploma, Nyíregyháza-Kertvárosi Református Egyházközség temploma, Nyíregyháza-Sóstói Református Egyházközség temploma, Orosi Református Egyházközség temploma. Az egyház által fenntartott intézmények: Jókai Mór Református Általános Iskola, Magdaléneum – Fogyatékosok Református Ápoló, Gondozó Otthona, Mustármag Bölcsőde, Kálvineum Idősek Otthona.
  • evangélikus – A 2011-es népszámlálás során 8391 fő, a lakosság 7%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 3970 fős csökkenés). A város a Hajdú-Szabolcsi egyházmegye székhelye, elsősorban a Nyíregyházát a 18. században újranépesítő tirpákok miatt vannak itt jelentős hagyományai az egyháznak. Az 1947-es magyar–szlovák lakosságcsere nagymértékben hozzájárult a hívek számának csökkenéséhez. A felekezet legrégibb és legnagyobb itteni temploma a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Nagytemplom, további templomok: Evangélikus Kistemplom, Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallási Evangélikus Egyházközség gyülekezeti háza, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség III. körzet borbányai temploma, Rozsrétszőlősi Betlehem Evangélikus gyülekezeti háza, Nyírszőlősi Evangélikus Egyházközség temploma. A Nyíregyházi Főiskolán a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemmel együttműködve hittanárképzés is folyik. Az egyház által fenntartott oktatási intézmények: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda. Az egyház intézménye az EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon és Egyházközség is.
  • ortodox – A 2011-es népszámlálás során 127 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, ez a mennyiség százalékban kimutathatatlan. Templomként a Szent György nagyvértanú ortodox kápolna szolgál. A Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozik.
  • izraelita – A hívek száma a holokauszt miatt nagy mértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok - pontos feljegyzések alapján - 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg. A 2011-es népszámlálás során 68 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, százalékban kimutathatatlan (a 2001-es adatokhoz képest 14 fővel több). A Nyíregyházi Zsidó Hitközség zsinagógával rendelkezik.
  • Egyéb felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 2021 fő, a lakosság 1,7%-a vallotta magát (2001-hez képest 788 fővel többen).
  • A 2011-es népszámláláson a magát vallási közösséghez nem tartozónak vallók száma 16 143 fő (13,5%), ateistának 1297 fő (1,1%) vallotta magát, a nem válaszolók száma 34 115 fő (28,5%) volt (2001-ben 14 866 fő vallotta, hogy nem tartozik egyházhoz, 11 523 fő nem kívánt válaszolni, tehát mindkét szám növekedett, főleg utóbbi).

Helytörténeti kiadványok[szerkesztés]

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

Helyi média[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

Sportegyesületek[szerkesztés]

Létesítmények[szerkesztés]

  • Városi Stadion
  • Continental Aréna (korábban Bujtosi Szabadidő Csarnok)
  • Nyíregyházi Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Intézet létesítményei: tornacsarnok, atlétikai csarnok és szabadtéri pálya, fedett uszoda (25 m, 5 sáv), aerobikterem, fitneszterem, lovarda, kézilabdapályák, streetballpálya, teniszpálya
  • NYVSC-sporttelep
  • Volán-sporttelep
  • a volt Mezőgazdasági Főiskola labdarúgópályája
  • örökösföldi labdarúgópálya
  • orosi labdarúgópálya
  • Polgári Lőtér (Stadion u. 7.)

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos „nagykörút” veszi körül. A szűk városközpontot pedig a „kiskörút” határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrűnek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Szolnok - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 80 számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.

Légi közlekedés[szerkesztés]

  • Információ
  • Városnéző repülők és "légitaxi" is van.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszjáratok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyébe is.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Krúdy Gyula szobra

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]