Ugrás a tartalomhoz

Nyírvasvári

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírvasvári
Nyírvasvári címere
Nyírvasvári címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterHornyák János (független)[1]
Irányítószám4341
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1877 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 11′47.816667°N 22.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 22° 11′47.816667°N 22.183333°E
Nyírvasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírvasvári
Nyírvasvári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírvasvári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvasvári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírvasvári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti-délkeleti részén, a Nyírség peremén fekszik, Nyírbátor keleti szomszédjában, a várostól 7 kilométerre. A megyeszékhely Nyíregyházától 46, Mátészalkától 22 kilométer választja el; a környék más, kisebb települései közül Terem 9, Nyírpilis 5, Nyírcsászári 8, Nyírgelse 21, Bátorliget pedig 12 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Nyírbátor vagy Terem érintésével, a 4915-ös úton.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a Vasvár helynévből magyar névadással keletkezett. Jelentése: Vasváré, Vasvárhoz tartozó, valószínűleg a közelében álló Vasvárhoz tartozó település. A név vas eleme egyes vélemények szerint erős, vas erejével vetélkedő erődítmény, míg mások szerint a Vasvár helynevek kora középkori vasfeldolgozás emlékei. Nyír előtagja a tájegységre utal.

Története

[szerkesztés]

A település neve az oklevelekben 1318-ban tűnik fel először Eghazas Wosvari néven, Ekkor már temploma is volt.

A falu 1318-tól a Gutkeled nemzetséghez tartozó Báthori-család ecsedi ágának birtokai közé tartozott, s a későbbiekben is az ecsedi várhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. 1433-ban Báthory Péternek és fiainak birtoka, de hosszabb-rövidebb ideig más birtokosai is voltak.

A 18. században lakatlanul, pusztán állt, határát ekkor bátori lakosok művelték, és ekkor birtokosai a Péchy és Luby család tagjai voltak. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Károlyi család volt legnagyobb birtokosa, de a századfordulón jelentős birtoka volt még itt Zselénszky Róbertné Károlyi Klárának is.

A település 1922-től Szatmár vármegye Mátészalkai járásának körjegyzősége volt. 1950-től nagyközség lett, és Szabolcs-Szatmár megye Nyírbátori járásához tartozott. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó nagyközség.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hudák Mihály (független)[3]
  • 1994–1998: Hudák Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Vajdics Mihály (Fidesz-FKgP)[5]
  • 2002–2006: Vajdics Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Tóth Zoltán (VVKE)[7]
  • 2010–2014: Tóth Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Szép Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Hornyák János (független)[10]
  • 2024– : Hornyák János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1972
1963
1964
1890
1824
1829
1877
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 9,1%, görögkatolikus 39,4%, felekezeten kívüli 3,8% (29% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 11,9% református, 43,4% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,7% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus kápolna – Az 1780-as években épült, késő barokk stílusban. Az épület egyhajós, egyszerű huszártornyos.
  • Görögkatolikus templom
  • Vasvári Pál mellszobra – 1976-ban Rátonyi József készítette.
  • Vasvári Pál (1826–1849), az 1848-as események egyik vezére itt töltötte gyermekkorát. Édesapja Fejér Pál görögkatolikus lelkész volt. Fia, Fejér Pál az itt töltött évek emlékére változtatta nevét Fejérről Vasvárira.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ Nyírvasvári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Nyírvasvári Helységnévtár
  13. ↑ Nyírvasvári Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírvasvári&oldid=27565448”