Nyírgelse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírgelse
Nyírgelse címere
Nyírgelse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Görög László Zsolt[1]
Irányítószám 4362
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1112 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírgelse (Magyarország)
Nyírgelse
Nyírgelse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 31″, k. h. 21° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 31″, k. h. 21° 58′ 29″
Nyírgelse (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírgelse
Nyírgelse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírgelse weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírgelse témájú médiaállományokat.

Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése, közlekedés[szerkesztés]

Nyírbátortól 13 km-re, Nyírbogáttól 7 km-re, Szakolytól 6 km-re, Nyírmihályditól 2 km-re, Nyíregyházától 40 km-re és Debrecentől 36 km-re található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.

1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt. 1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett. A 16. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A 16. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.) 1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják. 1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét. Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta. A 18. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak. A 19. században, a jobbágyfelszabadításig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád. 1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.

A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt. A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott. Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában. A 18. század végén valamelyik földesura görög katolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a 19. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Hunyadi Mátyás mellszobra
  • Szent-Györgyi Albert C-vitamin Klinika
  • Gepárd rombolópuska múzeum
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Turul-szobor[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]