Nyírgelse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírgelse
Nyírgelse címere
Nyírgelse címere
Nyírgelse zászlaja
Nyírgelse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás község
Polgármester Tóth József (független)[1]
Irányítószám 4362
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1112 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírgelse (Magyarország)
Nyírgelse
Nyírgelse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 31″, k. h. 21° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 31″, k. h. 21° 58′ 29″
Nyírgelse (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírgelse
Nyírgelse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírgelse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírgelse témájú médiaállományokat.

Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség délkeleti részén fekszik, a környező települések közül Nyírbátortól 13, Nyírbogáttól 7, Szakolytól 6, Nyírmihályditól 2, Nyíregyházától 40, Debrecentől pedig 36 kilométerre található.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől Mátészalkáig húzódó 471-es út, mely áthalad a határai között. A főút azonban csak Szalmadpuszta nevű, különálló településrészét érinti, központját délkeletről elkerüli, oda közúton csak a 459 127-es számú mellékútra letérve lehet eljutni.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírgelse vasútállomás Szalmadpuszta nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 319-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.

1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt. 1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett. A 16. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A 16. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.) 1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják. 1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét. Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta. A 18. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak. A 19. században, a jobbágyfelszabadításig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád. 1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.

A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt. A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott. Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában. A 18. század végén valamelyik földesura görögkatolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a 19. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Földesi László (Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt)[3]
  • 1994–1998: Földesi László (független)[4]
  • 1998–2002: Földesi László (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Csaba (független)[7]
  • 2010–2014: Görög László Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Görög László Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Tóth József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,3%, református 19,3%, görögkatolikus 47,3%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem válaszolt).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Hunyadi Mátyás mellszobra
  • Szent-Györgyi Albert C-vitamin Klinika
  • Gepárd rombolópuska múzeum
  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Turul-szobor[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Nyírgelse Helységnévtár
  12. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]