Jánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánd
A református templom
A református templom
Jánd címere
Jánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Koncz Zoltán Sándor (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 4841
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 778 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánd (Magyarország)
Jánd
Jánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″
Jánd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Jánd
Jánd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Jánd weboldala

Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település. Nyíregyháza 67 km, Fehérgyarmat 23 km, Tarpa 17 km, Vásárosnamény 7 km, Tivadar 17 km, Kisar 18 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.

A 14. században a Barlabási család birtoka.

1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti család-beliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.

1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.

1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többek között a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.

1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.

Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.

Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.

A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az ún. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.

A kommunizmus alatt Vásárosnaményhoz tartozott. 1990-től saját önkormányzata van.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Millenniumi emlékmű
  • I-II. világháborús emlékmű
  • Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]