Jánd
Jánd | |||
![]() | |||
A református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Vásárosnaményi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Asztalos István (független)[1] | ||
Irányítószám | 4841 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 778 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 46,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″ | |||
Jánd weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jánd témájú médiaállományokat. |
Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye keleti felében, a Beregi-síkságon fekszik, a Tisza jobb partján.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Tákos és Csaroda, kelet felől Hetefejércse, délkelet felől Gulács, dél felől Panyola, délnyugat felől Olcsvaapáti, északnyugat felől pedig Vásárosnamény (Gergelyiugornya).
A térség jelentősebb települései közül Vásárosnamény 7, Fehérgyarmat 23, Tarpa és Tivadar 17-17, Kisar 18, a megyeszékhely Nyíregyháza pedig 67 kilométer távolságra található.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton csak két útvonalon közelíthető meg, Gergelyiugornya vagy Gulács érintésével, mindkét irányból a 4113-as úton.
Története[szerkesztés]
Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.
A 14. században a Barlabási család birtoka.
1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti családbeliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.
1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.
1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többek között a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.
1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.
Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Demjén, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.
Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.
A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az ún. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.
1990-ig Vásárosnaményhoz tartozott. Azóta saját önkormányzata van.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kakuk Bertalan (független)[3]
- 1994–1998: Csonka Sándor (SZDSZ)[4]
- 1998–2002: Csonka Sándor (SZDSZ)[5]
- 2002–2006: Csonka Sándor (SZDSZ)[6]
- 2006–2010: Koncz Zoltán Sándor (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Koncz Zoltán Sándor (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Asztalos István László (független)[9]
- 2019-től: Asztalos István (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 7,6% cigánynak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 74,2%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 6,5% (10,7% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom
- Millenniumi emlékmű
- I-II. világháborús emlékmű
- Falumúzeum – népi építésű, fatornácos lakóházban.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Jándi Dávid festő 1893 április 3-án itt született a településen. 1944-ben Nagybányáról deportálták, a deportáló vonatból történő szökése közben lelőtték
- Kakuk Imre (Jánd, 1766-?, 1808) - fatorony építő, ácsmester
Érdekességek[szerkesztés]
- A Vöröstorony kincse c. regényben otthont ad a nyolc "jándi kurucnak"
- Gene Simmons édesanyja Jándon született.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Jánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Jánd Helységnévtár