Jánd

	Jánd
	A református templom
	; Jánd címere
	; Jánd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Koncz Zoltán Sándor (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	4841
Körzethívószám	45
	Népesség
Teljes népesség	778 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	46,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Jánd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 22° 22′ 20″
	Jánd Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Jánd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jánd témájú médiaállományokat.

Jánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Beregi síkságon található Tisza-parti település. Nyíregyháza 67 km, Fehérgyarmat 23 km, Tarpa 17 km, Vásárosnamény 7 km, Tivadar 17 km, Kisar 18 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Jánd nevének első említése 1217-ből való, ekkor egy poroszló nevében tűnik fel.

A 14. században a Barlabási család birtoka.

1398-ban Mikai Lőrinc fia Sebestyén, 1410-ben Haraszti Eraszmusz és György, Endesi Pál és János kapták adományba Zsigmond királytól. 1413-ban Perényi Péter főispán birtoka. A Haraszti családbeliek részét később a Sárkány, Dobó, Székely, Czobol és Thúrzó családok szerezték meg.

1546-ban Perényi János, Horváth István és Papos, Eördögh családok birtoka. 1547-ben pedig Perényi Ferenc és Mihály, de birtokaikat I. Ferdinánd elleni hűtlenség miatt elkobozták nagyidai és más uradalmaikkal együtt. 1556-ban a király visszaadta a birtokot Perényi Ferencnek háromezer aranyforint ellenében. 1559-ben Horváth György nyerte el a Hatvani Lajostól elfoglalt részeket királyi adományként. Büdi Mihály is királyi adományként nyer itt részeket.

1567 és 1600 között több kisbirtokos osztozik rajta. Az 1600-as évektől többek között a Halmy, Gulácsi, Tivadari, Hatvani, Telkiházi, Petneházi, dalnoki Székely családoké. 1609-ben Perényi János utódnélküli halála miatt birtokrészeit Daróczi Ferenc kapta királyi adományként. 1641-ben Kércsi Ferenc is szerzett itt birtokot.

1648-tól 1864-ig kb. negyven kisbirtokos osztozott rajta.

Az 1864-es tagosításkor újabb családok, Toldi, Demjén, Simon, Szarka, Illés, Kalmár, stb. jutottak földterülethez, így az lassanként fölaprózódott.

Jánd lakossága leginkább növény- és állattenyésztéssel foglalkozott, s foglalkozik ma is.

A Tisza vonalát követő dzsungelgyümölcsösökben és a kertekben sok szilva, az ún. "nemtudom"-szilva terem, aminek fölöslegéből a szeszfőzdében sok pálinkát főznek.

1990-ig Vásárosnaményhoz tartozott. Azóta saját önkormányzata van.