Beregdaróc
| Beregdaróc | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tánczos László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4934 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 871 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Beregdaróc
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 22° 31′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 22° 31′ 41″ | |||
Beregdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Beregdaróc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregdaróc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett. Vásárosnaménytól északkeletre.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Barabás, nyugat felől Gelénes, délnyugat felől Csaroda, dél felől Márokpapi, délkelet felől pedig Beregsurány. Határszéle északkeleten közel 10 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Beregdéda (Дийда).
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton közelíthető meg, Tiszaszalka-Gelénes irányából a 4122-es, Beregsurány és a 41-es főút felől pedig a 4127-es úton.
Története[szerkesztés]
A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói - Sid, Csonkás, Kirva - a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.
A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.
Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.
A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.
Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.
A 18. századtól a Gulácsy, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Badak Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Tóth Miklós (független)[4]
- 1998–2002: Badak Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Révész Ferencné (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Révész Ferencné (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Révész Ferenc Miklósné (független)[8]
- 2014–2019: Pálinkás György (független)[9]
- 2019–2020: Pálinkás György (független)[10]
- 2020-tól: Tánczos László (független)[1]
A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester február végén bejelentette a lemondását, egészségügyi okokra hivatkozva.[11] A választás időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki,[12] de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a választás lebonyolítását. A választás új időpontját a korlátozások feloldását követően 2020. szeptember 27-ére tűzték ki.
Népesség[szerkesztés]
Beregdaróc népessége 2011-ben még 731 fő volt, amely 2016 elejére 978 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség megjelenése valószínűsíthető.[13]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 842 | 866 | 950 | 961 | 871 | 871 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,7% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 53,3%, görögkatolikus 21,3%, felekezeten kívüli 1,4% (16,3% nem válaszolt).[15]
Nevének eredete[szerkesztés]
SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)-ból idézve: "Daróc ’település Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, Vásárosnaménytól K– ÉK-re’ 1284: Drauch (GYÖRFFY 1: 538), 1307: Dorouch (ZichyOkm. 1: 115), 1343: Darolch (uo. 2: 86), 1530: Darolcz (Conscr. Port.), 1542: Darocz (uo.), 1543: Darotz (uo.), 1550: Nagydrotz (uo.), 1553: Darocz (N. KISS 153), 1570: Darocz (Conscr. Port.), 1773: Darócz (LexLoc. 47), 1808: Darócz (LIPSZKY: Rep. 127), 1851: Darócz (FÉNYES 1: 240), 1864/65: Nagy Darócz (PESTY 471), 1877: Darócz (Hnt.), 1913: Beregdaróc (Hnt.), 1973: Beregdaróc (Hnt.). A Daróc helységnév magyar eredetű, a m. R. daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv átvétel, jelentése azonban bizonytalan (TESz. 1: 596). Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek vadbőrnyúzás, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk (FNESz., Beregdaróc, KNIEZSA 1955: 623). A 16. századtól használt Nagy- előtag az elpusztult, későbbi alapítású Kisdaróc nevének előtagjával állt korrelációban. A Bereg- jelző 1904-től használatos (MEZŐ 1999: 86), s az egykori megyei hovatartozásra utal."
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus templom - bővebb információ: beregdaroc.nyirgorkat.hu
- Református temploma - a 14. században épült gótikus stílusban.
- Dédai erdő - természetvédelmi terület.
- Nyírjes tó - természetvédelmi terület.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Beregvármegye.
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára (Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2010)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Beregdaróc települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
- ↑ Lemondott a beregdaróci polgármester. Szabolcsihír.hu, 2020. február 25. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Beregdaróc időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Beregdaróc Helységnévtár
