Beregdaróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beregdaróc
Beregdaróc címere
Beregdaróc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Pálinkás György[1]
Irányítószám 4934
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 950 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 41,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Beregdaróc (Magyarország)
Beregdaróc
Beregdaróc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 22° 31′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 54″, k. h. 22° 31′ 41″
Beregdaróc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Beregdaróc
Beregdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregdaróc témájú médiaállományokat.

Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnaménytól északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói - Sid, Csonkás, Kirva - a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.

A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.

Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.

A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.

Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.

A 18. századtól a Gulácsi, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.

A település a Trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Demográfia[szerkesztés]

Beregdaróc népessége 2011-ben még 731 fő volt, amely 2016 elejére 978 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)-ból idézve: "Daróc ’település Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, Vásárosnaménytól K– ÉK-re’ 1284: Drauch (GYÖRFFY 1: 538), 1307: Dorouch (ZichyOkm. 1: 115), 1343: Darolch (uo. 2: 86), 1530: Darolcz (Conscr. Port.), 1542: Darocz (uo.), 1543: Darotz (uo.), 1550: Nagydrotz (uo.), 1553: Darocz (N. KISS 153), 1570: Darocz (Conscr. Port.), 1773: Darócz (LexLoc. 47), 1808: Darócz (LIPSZKY: Rep. 127), 1851: Darócz (FÉNYES 1: 240), 1864/65: Nagy Darócz (PESTY 471), 1877: Darócz (Hnt.), 1913: Beregdaróc (Hnt.), 1973: Beregdaróc (Hnt.). A Daróc helységnév magyar eredetű, a m. R. daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv átvétel, jelentése azonban bizonytalan (TESz. 1: 596). Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek vadbőrnyúzás, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk (FNESz., Beregdaróc, KNIEZSA 1955: 623). A 16. századtól használt Nagy- előtag az elpusztult, későbbi alapítású Kisdaróc nevének előtagjával állt korrelációban. A Bereg- jelző 1904-től használatos (MEZŐ 1999: 86), s az egykori megyei hovatartozásra utal."

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus Templom - bővebb információ: beregdaroc.nyirgorkat.hu
  • Református temploma - a 14. században épült gótikus stílusban.
  • Dédai erdő - Természetvédelmi Terület.
  • Nyírjes tó - Természetvédelmi Terület.

Források[szerkesztés]

SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]