Dunkófalva
| Dunkófalva (Обава) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szentmiklós község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1600 |
| Irányítószám | 89643 |
| Körzethívószám | +380 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 990 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 562,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Terület | 1,76 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′ 49″, k. h. 22° 48′ 36″48.513611°N 22.810000°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 49″, k. h. 22° 48′ 36″48.513611°N 22.810000°E | |
 Dunkófalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunkófalva témájú médiaállományokat. | |
Dunkófalva (ukránul: Обава [Obava]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északkeletre, Kockaszállás, Csabina és Szentmiklós közt, az Obava-patak partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Dunkófalva helységnév magyar eredetű, a Dunkó személynévnek és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett. A Donkó személynév délszláv (bolgár Думко, illetve Дунко személynév). A családnevet Bereg megyében románok terjeszthették el. A párhuzamosan használt, hivatalos ruszin~ukrán Обáва név víznévből jött létre névátvitellel [1270: riv. Olbua (GYörffy 1: 519), Обáва (SHU. 392)]. Mizser Lajos szerint a víznév jelentése kétágú patak (szl. oba dъva: kettő, mindkettő). Kiss Lajos azonban egy szláv Olъba névből magyarázza, amiben talán egy óorosz olъ, azaz sörféle szeszes ital található.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század második felében települt kenézi alapítású helység. A beregi főispán 1568 február 4-én adott kenézi meghatalmazást Koczán Dankónak, hogy az „Ubova pataka” nevű víz mentén, a kijelölt erdőirtáson „Dumkofalva” nevű falut alapítson. A kenéz neve az oklevél további részében is „Dumko” alakban szerepel, így elképzelhető, hogy a „Danko” téves olvasat eredménye.
1568-ban „Dumkofalva”, 1603-ban „Danko Falwa”, 1620-ban „Dankofalua”, 1715-ben „Dunkofalva”, „Dunkófalva” néven írják. A falu a Munkácsi vár birtokai közé tartozott. Birtokosai a munkácsi vár mindenkori urai, később pedig a Rákócziak, majd a Schönborn család tagjai voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUNKAFALVA. Obava. Obava. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Munkácsi járásban, ambár Munkácsi piatzozástól tsak egy órányira fekszik, ’s fája mind a’ kétféle vagyon, szőleje is; egy vas hámortól is tsak fél mértföldnyire fekszik, a’ hol kézi munkával pénzt kereshetnek, fuharozással is valami hasznot hajthatnak; malma helyben; de mivel a’ határja követses, és sovány, ’s zabon kivül semmit sem terem, kukoritzát pedig néhol a’ belső földgyeikben termeszthetnek, azon felöl tsekély réttye, és szoross legelője van, negyedik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dunkófalva, (Obáva), Beregh v. orosz falu, 149 gör. kath., 5 zsidó lak. paroch. templom. Rétje, legelője csekély; tölgyes, bikkes erdeje szép; sovány, köves földe zabot s kevés kukoriczát terem; szőleje, vizimalma van. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”[2]
Nevét 1877-ben „Dunkófalva”, „Obáva”; 1913-ban „Dunkófalva” formában említették. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Обава” alakban találjuk. 1991 óta a független Ukrajna része. Lakói görögkatolikus vallású ruszinok.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 694 lakosából 17 magyar, 51 német, 626 ruszin volt; ebből 21 római katolikus, 633 görögkatolikus, 38 izraelita volt.
Nevezetessége
[szerkesztés]Görögkatolikus fatemploma a 18. században épült. A templom hosszúhajós elrendezésű, a hajót körülvevő faoszlopos tornácú és hármas tagozódású tetőzetű. Padozatszerű tetőzete van, mely a szentély felé csökkenő magasságú és osztású. A bejárat fölötti négyzetes tornyát kettős hagymasisak fedi.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 27.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 27.)
