Szarvaskút
| Szarvaskút (Оленьово) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Polena község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1500 | ||
| Irányítószám | 89311 | ||
| Körzethívószám | 3133 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 440 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 44,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 335 m | ||
| Terület | 9,78 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskút témájú médiaállományokat. | |||
Szarvaskút (ukránul: Оленьово) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szolyvától északnyugatra, Munkácstól északkeletre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Olenyova helységnév ruszin eredetű, de pontos etimológiája azonban bizonytalan. A név talán az ukrán/orosz олень birtokos képzős származéka. Jelentése nagyjából: szarvasokban bővelkedő hely. Személynévi eredete minden bizonnyal kizárható.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 16. század második felében települt a Nagy Pinye-patak völgyében. A helység neve már az 1588-as összeírásban is szerepel, mint „Olenia”, de telepítése valószínűleg nem volt sikeres. Ezért kapott a Lizanec család újabb felhatalmazást a lakosság gyűjtésre 1592-ben, mikor is „Olenova” formában említik a települést. 1688-ban elpusztult faluként említik „Olonova”-t.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLENYOVA. Olenova. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Roszkohoz közel, mellynek filiája, réttye hasznos, legelője, fája, és makkja is van, határja sovány.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olenyova, orosz falu, Beregh vmegyében, Ploszkóhoz 1/2 órányira: 122 gör. kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”[2]
1904-ben az országos helységnévrendezés során kapta a „Szarvaskút” magyarosított nevet. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 376 lakosából 2 magyar, 47 német, 327 ruszin volt; ebből 4 római katolikus, 328 görögkatolikus, 44 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 6.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 6.
