Ugrás a tartalomhoz

Szarvaskút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvaskút (Оленьово)
Szarvaskút címere
Szarvaskút címere
Szarvaskút zászlaja
Szarvaskút zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségPolena község
Rangfalu
Alapítás éve1500
Irányítószám89311
Körzethívószám3133
Népesség
Teljes népesség440 fő (2001)
Népsűrűség44,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
Terület9,78 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 08″, k. h. 22° 52′ 31″48.668889°N 22.875278°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 08″, k. h. 22° 52′ 31″48.668889°N 22.875278°E
Szarvaskút (Kárpátalja)
Szarvaskút
Szarvaskút
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskút témájú médiaállományokat.

Szarvaskút (ukránul: Оленьово) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Szolyvától északnyugatra, Munkácstól északkeletre fekvő település.

Az Olenyova helységnév ruszin eredetű, de pontos etimológiája azonban bizonytalan. A név talán az ukrán/orosz олень birtokos képzős származéka. Jelentése nagyjából: szarvasokban bővelkedő hely. Személynévi eredete minden bizonnyal kizárható.

A falu a 16. század második felében települt a Nagy Pinye-patak völgyében. A helység neve már az 1588-as összeírásban is szerepel, mint „Olenia”, de telepítése valószínűleg nem volt sikeres. Ezért kapott a Lizanec család újabb felhatalmazást a lakosság gyűjtésre 1592-ben, mikor is „Olenova” formában említik a települést. 1688-ban elpusztult faluként említik „Olonova”-t.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLENYOVA. Olenova. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Roszkohoz közel, mellynek filiája, réttye hasznos, legelője, fája, és makkja is van, határja sovány.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olenyova, orosz falu, Beregh vmegyében, Ploszkóhoz 1/2 órányira: 122 gör. kath., 4 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.[2]

1904-ben az országos helységnévrendezés során kapta a „Szarvaskút” magyarosított nevet. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

1910-ben 376 lakosából 2 magyar, 47 német, 327 ruszin volt; ebből 4 római katolikus, 328 görögkatolikus, 44 izraelita volt.

  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
  1. "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 6.
  2. "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 6.