Fedelesfalva
| Fedelesfalva (Крите) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kölcsény község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89630 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2001) |
| Népsűrűség | 522,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 449 m |
| Terület | 0,662 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 36′ 35″, k. h. 22° 42′ 03″48.609722°N 22.700833°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 35″, k. h. 22° 42′ 03″48.609722°N 22.700833°E | |
 Fedelesfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Fedelesfalva (ukránul: Крите) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északra, Szerednyétől északkeletre, Nádaspatak, Szarvasrét és Hegyrét közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FEDELES FALVA. Fedelesuczi. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Nedezfalvához fél mértföldnyire, határja elég nagy, de hegyes, és leg inkább zabot terem, réttyei jó szénát hoznak, legelője is elég, fája tűzre, és épűletre, de mivel földgye trágyázás nélkűl, zabnál egyebet nem terem, Munkátsi piatzozástól is két mértföldnyire van, ’s nevendék marhaiknak számokra nem igen elegendő legelőjök van, a’ harmadik Osztályba tétettetett.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fedelesfalva, Fedelesuwci, orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz északra 3 mfd. 109 g. kath., és hegyes, erdős határral. F. u. gr. Schönborn.”[2]
A Pallas nagy lexikona 1891-ben írta a településről:
Fedelesfalva kisközség Bereg vármegye munkácsi járásában, 146 ruthén lakossal. 1581-ben Mágócsi Gáspár, Munkács birtokosa a Fedeles nevü családnak kenézi kiváltságot adott arra nézve, hogy Olenyova falut benépesítse; ehelyett azonban a családbeliek itt telepedtek le és az irtott erdőterületen idegen jobbágyokat megszállítván, a falut a kenéz család nevéről Fedelesfalvának nevezték el. 1711-ben a svédek itt nagy pusztitást vittek végbe.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 227 lakosából 28 német 199 ruszin volt; ebből 199 görögkatolikus, 28 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Pallas nagy lexikona
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 10.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. február 10.)
