Kisbégány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbégány (Мала Бийгань)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve 1335
Irányítószám 90232
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 693,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 110 m
Terület 1,875 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisbégány (Ukrajna)
Kisbégány
Kisbégány
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 22° 34′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 18″, k. h. 22° 34′ 42″

Kisbégány (ukránul: Мала Бийгань / Mala Bijhany) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól északnyugatra, Balazsér és Nagybégány közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét a korabeli oklevelek 1332-ben említették először Bygan néven. Ekkor a pápai tizedek rovatában már népes parochiális helyül említik. Szent Györgyről elnevezett egyházának papja 1334-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.A hét évszázaddal ezelőtti krónikákban a két község Ó-Bégány (Nagybégány), illetve Kisbégány néven szerepel.

A két település életében hosszú időn át kiemelkedő szerepet játszott a Bégányi család, amelynek jelentős földbirtokai terültek el a határban. E család tagjai hol örökségbe, hol ajándékba, hol pedig éppen zálogba adták itteni vagyonukat. Az előkelő família tagjai közül az okmányok elsőként Bégányi Csoth Istvánt említik 1374-ben, királyi emberül. 1383-ból való az a feljegyzés, miszerint gróf Széchi Miklós országbíró visszaadatni rendelte Bégányi Lukács fia Tamásnak az idegen kézbe került ó-bégányi birtokot. 1470-ben Nagybégányi Miklós és fia, János panaszára vizsgálat indult amiatt, hogy Jakcsi György özvegye és Keszi Balázs, a Medvés-rekettye és a Nagyszeg nevű erdejükből egy sertésnyájat kaszonyi jobbágyaik által elhajtattak, s a kövérebbjeit leölették. (A sertéstartás egyébként mind a mai napig az itt élő gazdák egyik fő foglalkozása.)

Református egyháza 1640-ben keletkezett. Sokáig a nagybégányi fiókjaként működött.

Gát és Kisbégány községek helvét (református) vallású imaházában 1750. január 22-én vizsgálatot, Oculata Revisiót tartottak. Az erről később, szeptember 3-án készült állami, hatósági latin nyelvű okirat a beregszászi levéltárban maradt fenn. Ebben a helvét vallás nyilvános gyakorlását megtíltják, az imaház lebontását rendelték el. 1783-ban vált önállóvá, 1789-től vezetik anyakönyvét.

Az 1870-es-80-as évek táján Nagybégánnyal szemben Kisbégány volt népesebb település: ekkoriban Kisbégányban 730-an laktak, Nagybégányban csupán 470-en. Ebben az időben Kisbégány fő birtokosai voltak: kaszaházi Joó Lajos (1814-1908), Galgóczy Pál, Nemes József, Domokos József, Jászter Kálmán, Komári Imre, Kondor Gáspár, Nánási György, Pogány Lídia, Szini János, Turóczi Ferenc. Ma is jórészt az ő leszármazottjaik lakják a helységet. A községnek 110 polgára vett részt az első világháborúban, 17-en elestek.

A sztálinisták 1944 őszén 97 férfit hurcoltak el, 38-an odavesztek.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Jelene[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláskor Kisbégánynak 1300 lakosa volt, több mint 90%-uk magyar, emellett jelentős roma kisebbség él itt.

A szovjet érában a kisbégányiak nagy többsége a helyi mezőgazdasági nagyüzemben kereste meg a kenyerét, mely szép eredményeket ért el a növénytermesztés és az állattartás terén. Zöldségkertészeti és dohánytermesztő brigádjukat a beregszászi járásban sokáig a legjobbak között tartották számon.

A település lakóinak életében további pozitív változást hozott, hogy a két falu határában a hetvenes évek végére megépült a gazdaságközi keveréktakarmány-gyár, amely a járás valamennyi gazdaságát volt hivatott ellátni abraktakarmánnyal. Ezekben az években kezdte meg működését Nagybégány határában a gazdaságközi sertéstelep, ahol annak fénykorában több ezer sertést tartottak.

2000 tavaszán Ukrajnában feloszlatták a kolhozokat. A kisbégányi gazdák átlagosan másfél-két hektárnyi földhöz jutottak a közösből. Az itt található 465 családi gazdaság jelentős termelési potenciállal rendelkezik. Fő profiljuk a gabonatermesztés és a jószágtartás. Az egy portára jutó tehenek számát tekintve a település a beregszászi járás községei között előkelő helyet foglal el. A zöldségtermesztés, ezen belül a fóliaházi zöldségtermesztés - az ágazatnak itt komoly hagyományai vannak - egyre nagyobb szerepet játszik az itteniek életében.

A kisbégányi Márkus Menyhért Általános Iskolában jelenleg 160 gyerek tanul. A helyi Szivárvány óvodába 21 gyerek jár. Az itteniek többsége református. Egészségügyi központja és postája is van, klubja felújításra szorul. Kisbégányban a helybélieket és az ide látogató vendégeket öt üzletben szolgálják ki. (Ezek némelyike egyben kávézó is.)

Emlékhelyek, nevezetességek[szerkesztés]

A kisbégányi református templom, mely 1805-ben épült, klasszicista stílusjegyeket hordoz. Takarosan rendben tartott épület.

A falu lakossága 1992 novemberében a település központjában emléktáblát állított a sztálinizmus áldozatainak.

Kikapcsolódás, pihenés[szerkesztés]

A közelben húzódó guti erdőség - mely összességében 2000 hektáron terül el - gyalogtúrákra, gombászásra kiválóan alkalmas. A Mérce partján elterülő fiatal tölgyfaerdő, a Liget, néhány éve kempingezők kedvelt táborhelye. A szintén a guti határt átszelő Mércén számos kiváló horgászhely található. A nagybégányi, kisbégányi és balazséri határban elterülő, 5,6 hektárnyi vízfelülettel rendelkező halastó környékén mintegy két tucat hangulatos horgászhely van kiépítve.

A községi tanács címe[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]