Szászóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászóka (Сасівка)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Szolyvai járás
Rang falu
Irányítószám 89309
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 311 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászóka (Ukrajna)
Szászóka
Szászóka
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 23° 04′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 23° 04′ 10″

Szászóka, ukrán nyelven Сасівка, település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Szolyvai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szolyvától keletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Szászóka helységnév ruszin eredetű. A helységnév minden bizonnyal dűlőnévi eredetű, talán a Szász személynévből: ruszin Сас családnév (ЧУЧКА503), vagy a ruszin сас ’szász’ (HRINČENKO 4: 103) népnévből származhat, amihez a -ka helynév képző kapcsolódik. A hivatalos ukrán Сасівка a történelmi név ukránosított változata.

Története[szerkesztés]

Nevét 1611-ben Szaszuka néven említették először (Dezső269).

Későbbi névváltozatai: 1645-ben Zsaszuka, 1773-ban Szaszoka, Sasnoha (LexLoc. 53), 1808-ban Szászoka, Sásowka, Szaszüka (Lipszky: Rep. 324), 1851-ben Szászoka, 1873-ban és 1913-ban Szászóka (hnt.), 1925-ben Sasovka, 1944-ben Szászóka, Сасoвка (Hnt.), 1983-ban Сасівка, Сасoвка (ZO).

1611. július 8-án Mágócsi Ferenc Suponyai Péternek kenézséget adott, abból a célból, hogy a Kalina nevű víz közt Száz nevű falut építsen”

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye szolyvai járásához tartozott.

1910-ben 585 lakosából 23 magyar, 87 német, 467 ruszin volt. Ebből 17 római katolikus, 479 görög katolikus, 87 izraelita volt.

Források[szerkesztés]

  • Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X