Nagymuzsaly
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Nagymuzsaly (Мужієве) | |||
 | |||
| Falusi tanács | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Beregszász község | ||
| Rang | falu | ||
| Polgármester | Ficáj László Ivanovics | ||
| Irányítószám | 90260 | ||
| Körzethívószám | +380 3141 71 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2086 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 1714 | ||
| Népsűrűség | 1862 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 118 m | ||
| Terület | 11,2 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagymuzsaly
Pozíció Ukrajna térképén
| |||
| é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″ | |||
Nagymuzsaly
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat. | |||
Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szláv személynévből (Muzej) ered.
Története[szerkesztés]
Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.
1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, és határát is leiratta.
1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.
1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.
Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.
A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.
Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.
1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
- Kismuzsaly középkori templomának romjai.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1750-ben Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.
