Karácsfalva
| Karácsfalva (Карачин) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Tiszaújlak község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90320 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 400 fő (2001) |
| Magyar lakosság | 330 |
| Népsűrűség | 0,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Terület | 2,03 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 07′ 54″, k. h. 22° 52′ 11″48.131667°N 22.869722°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 54″, k. h. 22° 52′ 11″48.131667°N 22.869722°E | |
 Karácsfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Karácsfalva (ukránul: Карачин [Karacsin]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]15 km-re nyugatra terül el Nagyszőlőstől Tiszakeresztúr és Tiszaújhely között. Vasútállomása 8 km-re van Tiszaújlakon, vagy Tiszaújhelyen.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elsődleges Karácsonyfalva helynév a Karácsony személynévből származik, de előzménye lehet a magyar karácsony ünnepnév is. Talán olyan emberek viselték a Karácsony nevet, akik karácsonykor születtek. Az ukrán Karacsin névalak a magyarból való.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Karácsfalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1260-ban említették először „Karacunfalua” néven, később pedig „Karachfalva” alakban írták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KARÁCSFALVA. Orosz falu Ugocsa Várm. földes Ura T. Újhelyi Familia, lakosai egyesűlt ó hitűek, fekszik Matyfalvához közel, határja két nyomásbéli, közép termékenységű, búzát elegendőt terem, még is szűkségjekre kevés, erdeje, szőleje nints, piatza Tisza Újlakon közel.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karácsfalva, orosz falu, Bereg-Ugocsa vmegyében, közel ut. p. Tisza-Ujhelyhez: 16 romai, 284 g. kath., 3 ref., 6 zsidó lak.; róna, de kicsiny határral. F. u. Ujhelyi, Sztojka, Szaplonczay s m.”[2]
A 19. században orosz illetve ruszin faluként tartották számon, de a 20. század elejére a falu lakossága elmagyarosodott. Az 1800-as évek végétől a trianoni békéig a település Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
A 2003-2004-es tanévben megnyitotta kapuit a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, amelyben két első évfolyam indult 70 tanulóval.
2020-ig közigazgatásilag Tiszakeresztúrhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus templom
- Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. december 2.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. december 2.
- ↑ "Kárpátalja településeinek népessége, a 2001-es népszámláláskor" (ukrán nyelven). 2014. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. december 30.
- ↑ "Kárpátalja településeinek anyanyelvi összetétele (2001)" (ukrán nyelven). 2014. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. december 31.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- https://www.karpatinfo.net/uticel/karacsfalva-karacsin
