Kisharangláb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisharangláb (Горонглаб)
Kisharangláb címere
Kisharangláb címere
Kisharangláb zászlaja
Kisharangláb zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve1800
Polgármester Markó János
Irányítószám 90214
Körzethívószám +380 3141
Népesség
Teljes népesség797 fő (2001)[1] +/-
Magyar lakosság 80%
Népsűrűség658,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület1,21 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisharangláb (Ukrajna)
Kisharangláb
Kisharangláb
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 22° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 22° 21′ 45″
Kisharangláb (Kárpátalja)
Kisharangláb
Kisharangláb
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisharangláb témájú médiaállományokat.

Kisharangláb vagy Harangláb (ukránul Горонглаб, Дзвінкове (Horonhlab, Dzvinkove) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Bótrágy községi tanácsának társközsége.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Kisharangláb a beregszászi járás északnyugati csücskében közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén fekszik Beregszásztól 28 kilométerre, Bátyútól (a legközelebbi vasúti gócponttól) pedig 8 kilométerre. A település szélén 1989-ben a magyarországi Lónya felé kishatárátkelő nyílt, melyet 2003 őszén nemzetközivé nyilvánítottak. A települést számos buszjárat köti össze a járási központtal.

Története[szerkesztés]

Kisharangláb nevét a 14. században említik először az oklevelek. Nevét a hagyományok szerint valamely magányos kápolnától, vagy remetelak mellett álló haranglábtól nyerte.

Kisharangláb kezdetektől fogva a Lónyay család birtoka volt, és évszázadokon át a nagylónyai uradalomhoz tartozott.

Lakossága 1550-ig katolikus volt, majd miután a Lónyay család reformátussá vált, ők is áttértek a református hitre.

A 18. század végéig a bótrágyi anyaszentegyház leányegyházaként működött.

1795-ben önálló anyaegyházzá lett, ekkor renoválták a már fennálló templomát is.

Anyakönyvét is 1795 évtől kezdték vezetni.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Kisharangláb-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 357 magyar lakosa volt. Ebből 5 római katolikus, 327 református és 24 izraelita volt.

A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből közülük kilencen soha nem tértek vissza. A helyi református gyülekezet 1991-ben új templom építésébe kezdett, amelyet 1993 nyarán vettek birtokukba a hívek.

A XIV. századból maradt ránk az első írásos emlék a falu nevéről, amelyben már Haranglábnak említik. 1419-ben került Bótrággyal, Beregsommal és Bátyúval együtt a Lónyai família birtokába, mint királyi adomány.

Az írásos emlékek a környék tulajdonosának Bánk bánt említik. A faluban hosszú ideig nem épült templom, csak egy harangláb állt a templomnak használt épület mellett, mely teljesen fából készült. A hagyomány szerrint ez egy erdészház volt, melyre kerekek voltak erőssítve és így mozgathatóvá vált. Árvízveszély gyakran fenyegette a falút a közeelben lévő tó miatt, ami esős időben még mai napig is gyakran kilép a medréből. Ilyenkor a haranglábot próbálták magas helyre helyezni hogy túlélje a katasztrófát. A jelenleg álló templom területe volt az utolsó állomása a haranglábnak, a múltszázad elejétől innen már nem tudták tovább vinni. Az utolsó éppségben maradt kereket még sokáig őrizték, és az úrasztala alatt helyezték el a kistemplomban. A templom 1993-ban épült fel, rövid időn belül, ebben az évben át is adták rendeltetésnek. A templom mellett állt a parókia, mely nem volt az egyház tulajdona. Amikor enyhült az államaparátus szorítása, a presbitérium kezdeményezésére a régi parókiát lebontották és ide építették az új korszerű templomot. Néhány évvel később a fatemplomot lebontották és helyére parókiát épitítettek.

A XX. században a következő lelkészek teljesítettek szolgáltot Haranglábon: Dajka Ignác (1916-ig), Pói József (1916-1956), Balog Miklós (1956-1958), Rózsa Jajos (1958-1960), Bán Zoltán (1960-1990), Pocsai Sándor (1990-1995),Kovács Sándor (1995-1996), Szántó János (1996-2006), Kovács Gyula (2006-tól). A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora Kovács Gyula.

Az egyszerű szerkezetű település kilenc  utcából (Határ őr, Petőfi, Sevcsenko, Leszja Ukrajinka, Zöld, Gagarin, Iskola út, Kosshut) áll. 211 lakóház van jelenleg, ebből 25 nem lakott. Házai, egy-két kivétellel, földszintes házak, ebből 60 teljesen új, mivel 2001 tavaszán az árvíz több mint 60 házat rongált meg. Ezeknek nagy részét le kellett bontani. A tönkretett, romba döntött otthonokat - hathatós állami és külföldi támogatással azóta újjáépítették. A falu sűrűn lakott, a házak egymás szoros közelébe épültek. Minden lakóházhoz fél hektár föld tartozik.

Harangláb a paraszti gazdálkodás néhány ágazata ismert, Jelenleg öt vállalkozás, hat farmergazdaság és 11 vegyesvállalkozó van. Az állattartás (szarvasmarha, juh, sertés és baromfi félék) a második meghatározó gazdálkodási forma. Becslések szerint a közösség több mint egyharmada – a munkaképes férfiak jelentős része, valamint a fiatalok többsége –külföldön vállal munkát.

Haranglábon ukrán és magyar nemzetiségű emberek élnek. Többségen magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Az ukrán nemzetiségű emberek főként a falú által elnevezett „tanya” területén élnek. A magyar nemzetiségű emberek főként Reformátusok és Jehova Tanú. Az ukránok Pravoszláv vallásúak, de van pár ukrán nemzetiségű Református is.

A falú 68%-át Reformátusok adják. A Pravoszlávok 20%-át adják Haranglábnak. 11% Jehova Tanúi és 1% Katolikus vallású.

Haranglábon fontos szerepet játszik az emberek életében a vallás. Az emberek 41%-a rendszeresen jár templomba. 40%-a ünnepekkor látogat el a templomba. 19% egyáltalán nem jár templomba, a megkérdezettek közül volt pár ember, aki telejen ateistának vallotta magát. (Baranyi.D)

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]