Kisharangláb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisharangláb (Горонглаб)
Kisharangláb címere
Kisharangláb címere
Kisharangláb zászlaja
Kisharangláb zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve1800
Polgármester Markó János
Irányítószám 90214
Körzethívószám +380 3141
Népesség
Teljes népesség 797 fő (2001)[1] +/-
Magyar lakosság 80%
Népsűrűség658,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület1,21 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisharangláb (Ukrajna)
Kisharangláb
Kisharangláb
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 22° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 22° 21′ 45″

Harangláb (ukránul Горонглаб, Дзвінкове (Horonhlab, Dzvinkove) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Bótrágy községi tanácsának társközsége.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Harangláb a beregszászi járás északnyugati csücskében közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén fekszik Beregszásztól 28 kilométerre, Bátyútól (a legközelebbi vasúti gócponttól) pedig 8 kilométerre. A település szélén 1989-ben a magyarországi Lónya felé kishatárátkelő nyílt, melyet 2003 őszén nemzetközivé nyilvánítottak. A települést számos buszjárat köti össze a járási központtal.

Története[szerkesztés]

Harangláb nevét a 14. században említik először az oklevelek. Nevét a hagyományok szerint valamely magányos kápolnától, vagy remetelak mellett álló haranglábtól nyerte.

Harangláb kezdetektől fogva a Lónyay család birtoka volt, és évszázadokon át a nagylónyai uradalomhoz tartozott.

Lakossága 1550-ig katolikus volt, majd miután a Lónyay család reformátussá vált, ők is áttértek a református hitre.

A 18. század végéig a bótrágyi anyaszentegyház leányegyházaként működött.

1795-ben önálló anyaegyházzá lett, ekkor renoválták a már fennálló templomát is.

Anyakönyvét is 1795 évtől kezdték vezetni.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Kisharangláb-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 357 magyar lakosa volt. Ebből 5 római katolikus, 327 református és 24 izraelita volt.

A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből közülük kilencen soha nem tértek vissza. A helyi református gyülekezet 1991-ben új templom építésébe kezdett, amelyet 1993 nyarán vettek birtokukba a hívek.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]