Bányfalu
| Bányfalu (Сусково) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Munkácsi járás |
| Község | Polena község (2020. június 12. – ) |
| Rang | község |
| Irányítószám | 89322 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1468 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 32″, k. h. 22° 54′ 55″48.542222°N 22.915278°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 32″, k. h. 22° 54′ 55″48.542222°N 22.915278°E | |
 Bányfalu
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Bányfalu (ukránul: Сусково) község Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Szuszkó helységnév szláv eredetű, talán az ukrán Сюсько, Суско családnévből keletkezhetett. A mai hivatalos ukrán Сусковo a történelmi név átvétele.
Története
[szerkesztés]Bányfalu, vagy Bányafalu környéke már a bronzkorban is lakott volt.
A falut a 15. század elején alapították. 1430-ban „Stuzkow”, „Swzko”, „Susko” alakban írják. 1570-ben „Szuzko”, „Szwsko” néven említették az oklevelek. 1677-ben elnéptelenedett, de tíz év múlva újra éledezni kezdett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUSZKO. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Munkácsi Uradalomban; határja sovány.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuszkó, orosz falu, Beregh vmegyében, a Latorcza mellett, Munkácshoz 2 3/4 mfd. 150 g. kath., 9 zsidó lak. Paroch. templom. Savanyúviz forrás. F. u. Schönborn.”[2]
1898-ban Szuszkó egyesült a szomszédos Jobbovicával, az új település a „Bányafalva” nevet kapta. A közös falut csak 1903-ban törzskönyvezték „Bányafalu” néven.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 710 lakosából 23 magyar, 102 német, 575 ruszin volt; ebből 27 római katolikus, 585 görögkatolikus, 97 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. március 5.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. március 5.)
