Nagybereg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybereg (Великі Береги)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve 1214
Irányítószám 90242
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség 2540 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 2004
Népsűrűség 461,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 5,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagybereg (Ukrajna)
Nagybereg
Nagybereg
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 13′ 53″, k. h. 22° 45′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 53″, k. h. 22° 45′ 01″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybereg témájú médiaállományokat.

Nagybereg (ukránul Великі Береги (Veliki Berehi / Velyki Berehy), oroszul Великий Береги (Velikij Beregi), szlovákul Brehy): magyarlakta falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól 10 km-re északkeletre a Borzsova jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar berek főnévből ered.

Története[szerkesztés]

A Szernye-tó keleti szélén települt falu területe már az őskorban is lakott volt.

A falu a 12. században alakult ki. Nevét 1214-ben említették először az oklevelek Beregu néven.

A település az Árpád-korban a beregi királyi erdőuradalom központja volt.

1233-ban II. András a beregi erdőben erősítette meg a beregi egyezményt. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. A tatárjárás után IV. Béla várat és palotát építtetett itt, és vármegyeszékhellyé tette. Ettől kezdve Borsova vármegyét Beregnek nevezték.

1312-ben várnagyát említették. A borsovai ispánság megszűnésével egy ideig itt lehetett a várispánság központja, mert 1332-ben az oklevelekben beregi várjobbágyok szerepelnek, de a 14. század folyamán Munkács lépett a helyébe, mint a beregi ispán székhelye.1397-ben már mezőváros.

1329-ben Erzsébet királyné a Borzsa-parti magaslaton kolostort alapított, amely később elpusztult.

1397-ben már mezővárosként említették.

Az 1400-as évek elején Korjatovics Tódor, később pedig Brankovics György birtoka lett a munkácsi uradalommal együtt.

A 16. századtól a Munkácsi vár birtokaként tartották számon. Urai is megegyeztek a vár mindenkori birtokosaival; így a Rákócziak, Zrínyi Ilona, Thököly Imre , majd 1711 után a korona birtoka volt a település, később pedig a gróf Schönborn család kapta meg.

Református temploma 1335-ben már állott, 1405-ben átépítették, 1554-ben a reformátusoké lett. 1657-ben a várost a lengyelek elpusztították, 1670-ben épült újjá, famennyezete 1743-ban készült. 1817 és 1824 között épült tornya. 1869-ben bővítették.

1910-ben 2133, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2674 lakosából 2240 (80%) a magyar.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 14. századi.
  • Beregi szőttes - A falu nevezetessége az itt készített jellegzetes beregi szőttes.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1952-ben Füzesi Magda költő.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nagybereg testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Románia Románia Erdőd Szatmár
Magyarország Magyarország Csór Fejér
Magyarország Magyarország Szakoly Szabolcs-Szatmár-Bereg

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]