Nagybereg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagybereg (Великі Береги)
В.Береги, палац Берегі, близько 1905 р..JPG
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve1214
Polgármester Püspöki Attila
Irányítószám 90242
Körzethívószám +380 03141
Testvértelepülései
Lista
Erdőd

Szakoly

Csór
Népesség
Teljes népesség 2540 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 2004
Népsűrűség461,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület5,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagybereg (Ukrajna)
Nagybereg
Nagybereg
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 13′ 53″, k. h. 22° 45′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 53″, k. h. 22° 45′ 01″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybereg témájú médiaállományokat.

Nagybereg (ukránul Великі Береги (Veliki Berehi / Velyki Berehy), oroszul Великий Береги (Velikij Beregi), szlovákul Brehy): magyarlakta falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól 10 km-re északkeletre a Borzsova jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar berek főnévből ered.

Története[szerkesztés]

A Szernye-tó keleti szélén települt falu területe már az őskorban is lakott volt.

A falu a 12. században alakult ki. Nevét 1214-ben említették először az oklevelek Beregu néven.

A település az Árpád-korban a beregi királyi erdőuradalom központja volt.

1233-ban II. András a beregi erdőben erősítette meg a beregi egyezményt. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. A tatárjárás után IV. Béla várat és palotát építtetett itt, és vármegyeszékhellyé tette. Ettől kezdve Borsova vármegyét Beregnek nevezték.

1312-ben várnagyát említették. A borsovai ispánság megszűnésével egy ideig itt lehetett a várispánság központja, mert 1332-ben az oklevelekben beregi várjobbágyok szerepelnek, de a 14. század folyamán Munkács lépett a helyébe, mint a beregi ispán székhelye.1397-ben már mezőváros.

1329-ben Erzsébet királyné a Borzsa-parti magaslaton kolostort alapított, amely később elpusztult.

1397-ben már mezővárosként említették.

Az 1400-as évek elején Korjatovics Tódor, később pedig Brankovics György birtoka lett a munkácsi uradalommal együtt.

A 16. századtól a Munkácsi vár birtokaként tartották számon. Urai is megegyeztek a vár mindenkori birtokosaival; így a Rákócziak, Zrínyi Ilona, Thököly Imre , majd 1711 után a korona birtoka volt a település, később pedig a gróf Schönborn család kapta meg.

Református temploma 1335-ben már állott, 1405-ben átépítették, 1554-ben a reformátusoké lett. 1657-ben a várost a lengyelek elpusztították, 1670-ben épült újjá, famennyezete 1743-ban készült. 1817 és 1824 között épült tornya. 1869-ben bővítették.

1910-ben 2133, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2674 lakosából 2240 (80%) a magyar.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Református temploma 14. századi.
  • Beregi szőttes - A falu nevezetessége az itt készített jellegzetes beregi szőttes.
  • Nagyberegi Református Líceum

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1952-ben Füzesi Magda költő.

Falunk szülöttje Bíró András idegenvezető.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nagybereg testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Románia Románia Erdőd Szatmár
Magyarország Magyarország Csór Fejér
Magyarország Magyarország Pécsvárad Baranya
Magyarország Magyarország Szakoly Szabolcs-Szatmár-Bereg

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]