Csetfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csetfalva (Четфалва)
Csetfalva címere
Csetfalva címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Beregszászi járás
Rang falu
Alapítás éve 1260
Irányítószám 90262
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 599,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csetfalva (Ukrajna)
Csetfalva
Csetfalva
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalva témájú médiaállományokat.

Csetfalva (ukránul Четфалва [Csetfalva]) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Beregszászi járásban, a Tiszaháton, a Tisza jobb partján, Beregszásztól 15 km távolságra fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A fennmaradt népi hagyományok szerint nevét Árpád fejedelem egyik hű alattvalójától, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta.

Története[szerkesztés]

Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban, a Csetfalva nevet először 1446-ban említették Chedfalwa írásmóddal.[1] Első ismert birtokosai a Szécsi család tagjai voltak. 1418-ban Széchy Pál és Jakab fia György birtoka volt, akik Zsigmond királytól kapták királyi adományként. 1498-ban a Tarczy család tagjai kaptak itt részbirtokot. 1513-ban Lónyay Albert és neje vásárolta meg örök áron Tarczy János özvegyétől Sárától. 1567 évi adóösszeíráskor a faluban 11 lakott és 12 puszta telket írtak össze, ahonnan a tatárok még azon a télen hurcolták el a lakosokat. 1573-ban beregszói Hagymássy Kristóf a huszti vár kapitánya tiltakozott Balassi András (Balassi Bálint költő nagybátyja) ellen, Csetfalva, Som, Makovice és Zápszony vár elfoglalása miatt.

1600-ban a település birtokosai voltak: Rákóczi Zsigmond, Lónyay István, Réthey Péter, Mikolay István, Anarcsi Péter, Báthory István és Melith Pál.

Az 1800-as évek utolsó éveiben a falu birtokosai voltak: Abonyi, Buday, Csató, Lónyay, Pogány családok.

A 19. század végén Csetfalvának 473 lakosa volt, a 20. század végén több mint 800 lakosának 99%-a magyar volt.[2]

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma a Reformáció előtt a katolikusoké volt. A templomot később átépítették. Híres festett famennyezete 1753-ban készült el. Készítője Asztalos Lándor Ferenc volt, ő készítette el a tákosi templom festett mennyezetét is.
  • Harangláb: 1796-ban a református templom bejárata elé építették fel a zsindelyes, négy fiatornyos haranglábat mely Kakuk Imre Jándi fatoronyépítő mester munkája.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]

Csetfalva testvértelepülései a következők:

Ország Település Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Tiszadada Szabolcs-Szatmár-Bereg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sebestyén Zsolt: A történelmi Bereg megye -falva utótagú helységneveiről (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  2. Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák. (Hozzáférés: 2015. január 22.)

Források[szerkesztés]