Csetfalva
| Csetfalva (Четфалва) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Beregszász község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1260 | ||
| Irányítószám | 90262 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 599,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 116 m | ||
| Terület | 1,26 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csetfalva
Pozíció Ukrajna térképén
| |||
| é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 34″, k. h. 22° 47′ 39″ | |||
Csetfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csetfalva témájú médiaállományokat. | |||
Csetfalva (ukránul Четфалва [Csetfalva]) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Beregszászi járásban, a Tiszaháton, a Tisza jobb partján, Beregszásztól 15 km távolságra fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
A fennmaradt népi hagyományok szerint nevét Árpád fejedelem egyik hű alattvalójától, a település alapítójáról, egy Cset vagy Csete nevű földesúrról kapta.
Története[szerkesztés]
Csetfalva neve először 1341-ben jelent meg írásos dokumentumban villa Chet alakban, a Csetfalva nevet először 1446-ban említették Chedfalwa írásmóddal.[1] Első ismert birtokosai a Szécsi család tagjai voltak. 1418-ban Széchy Pál és Jakab fia György birtoka volt, akik Zsigmond királytól kapták királyi adományként. 1498-ban a Tarczy család tagjai kaptak itt részbirtokot. 1513-ban Lónyay Albert és neje vásárolta meg örök áron Tarczy János özvegyétől Sárától. 1567 évi adóösszeíráskor a faluban 11 lakott és 12 puszta telket írtak össze, ahonnan a tatárok még azon a télen hurcolták el a lakosokat. 1573-ban beregszói Hagymási Kristóf, a huszti vár kapitánya tiltakozott Balassi András (Balassi Bálint költő nagybátyja) ellen, Csetfalva, Som, Makovice és Zápszony vár elfoglalása miatt.
1600-ban a település birtokosai voltak: Rákóczi Zsigmond, Lónyay István, Réthey Péter, Mikolay István, Anarcsi Péter, Báthory István és Melith Pál.
Az 1800-as évek utolsó éveiben a falu birtokosai voltak: Abonyi, Buday, Csató, Lónyay, Pogány családok.
A 19. század végén Csetfalvának 473 lakosa volt, a 20. század végén több mint 800 lakosának 99%-a magyar volt.[2]
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma a reformáció előtt a katolikusoké volt; később átépítették. Híres festett famennyezete 1753-ban készült el, Asztalos Lándor Ferenc munkájaként, ugyanő készítette el a tákosi templom festett mennyezetét is.
- Harangláb: 1796-ban a református templom bejárata elé építették fel a zsindelyes, négy fiatornyos haranglábat, mely Kakuk Imre jándi fatoronyépítő mester munkája.
Híres szülöttei[szerkesztés]
Testvértelepülései[szerkesztés]
Csetfalva testvértelepülései a következők:
Dunavarsány - 2010-óta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sebestyén Zsolt: A történelmi Bereg megye -falva utótagú helységneveiről (PDF). (Hozzáférés: 2015. január 22.)
- ↑ Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
Források[szerkesztés]
- Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája.
