Harangláb (építmény)

Harangláb

A pankaszi református szoknyás harangláb

A Wikimédia Commons tartalmaz Harangláb témájú médiaállományokat.

A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ. Tájegységileg leginkább az Őrségre és tágabb környékére jellemző, de Nógrád és Somogy megyében is számos harangláb található.

A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, néhány helyen ácskötésekkel rögzített építmény, vagy az ennél stabilabb, négyoszlopos struktúra. Utóbbit két csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a tartóoszlopok gúlaszerűen egymásnak vannak-e támasztva, vagy a függőleges oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták-e – ilyenkor két zsindely- v. sövénytető készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte. Ebben az esetben szoknyás haranglábról beszélhetünk.

Dunántúli haranglábak

Az Őrségben

A történelmi Őrségben különösen nagy hagyománya van a haranglábnak, leghíresebb a Szomorócon található, 1877-ben épült, boronafallal körülvett egyoszlopos harangláb. A harang felirata a szomoróci lakosság határozott fellépésére emlékeztet, mellyel sikerült elérni, hogy az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt falu 1922. február 9-én újra visszakerüljön Magyarországhoz.

Ugyanilyen híres az Őrségben a legrégebbi, 1755-ben épült pankaszi szoknyás harangláb. A talpgerendák és a tartóoszlopok tölgyfából készült, a szoknyát zsúp, a toronysisakokat fazsindely védi.

Az Őrségen kívül

Az Őrségen kívül található még harangláb a Zala megyei Lentin, Lentiszombathelyen, Sárhidán, Kisszigeten és Alsócsödén és a Győr-Moson-Sopron megyei Árpáson és Téten, továbbá igen nagy számban a szatmári és beregi településeken is.

Kapcsolódó szócikkek

• Harangtorony

Források

• Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 462–467. o. ISBN 963-05-1287-4  
• Történelmi épületek a történelmi Őrségben és a szomszédos településeken – Pannon gyöngyszemek, 2006.

További információk

• Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez. 1. Fatemplomok és haranglábak; gyűjt. Herepei János, Szabó T. Attila; Grafica Ny., Kolozsvár, 1939 (Erdélyi tudományos füzetek)
• Kovács József: Fa haranglábak, harangtornyok; Petit Print, Bp., 1999
• Adamovits Sándor: Kapuk, kopják, haranglábak. Monumentális fafaragás Erdélyben; Közdok, Bp., 2003 (Erdély kulturális öröksége)
• Kotnyek István: Harangszó a dombok között. Haranglábak, harangtornyok Zalában; előszó Németh István Péter; Canissa, Nagykanizsa, 2004
• Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak; Szabadegyetem, Szabadka, 2008 (Életjel könyvek)
• Kovács József: Törzsökös fa haranglábaink. Göcsejtől az Őrségen át a Nyírségig; Romanika, Bp., 2008 (A Szent Korona öröksége)
• Szatmári László: Égre tárt szemek. Erdélyi haranglábak; Művelődés, Kolozsvár, 2014
• Borut Juvanec–Andreja Benko: Három ország, egy harangláb; bev. Nagy Dénes; Romanika, Bp., 2016
• Mednyánszky Miklós: Templomhajó, kőoltár, kálvária, harangláb. Vallásos népi építészetről gyerekeknek; Terc, Bp., 2019