Harangláb (építmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harangláb
A pankaszi református szoknyás harangláb
A pankaszi református szoknyás harangláb
A Wikimédia Commons tartalmaz Harangláb témájú médiaállományokat.

A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ. Tájegységileg leginkább az Őrségre és tágabb környékére jellemző, de Nógrád és Somogy megyében is számos harangláb található.

A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, néhány helyen ácskötésekkel rögzített építmény, vagy az ennél stabilabb, négyoszlopos struktúra. Utóbbit két csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a tartóoszlopok gúlaszerűen egymásnak vannak-e támasztva, vagy a függőleges oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták-e – ilyenkor két zsindely- v. sövénytető készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte. Ebben az esetben szoknyás haranglábról beszélhetünk.

Dunántúli haranglábak[szerkesztés]

Az Őrségben[szerkesztés]

A történelmi Őrségben különösen nagy hagyománya van a haranglábnak, leghíresebb a Szomorócon található, 1877-ben épült, boronafallal körülvett egyoszlopos harangláb. A harang felirata a szomoróci lakosság határozott fellépésére emlékeztet, mellyel sikerült elérni, hogy az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt falu 1922. február 9-én újra visszakerüljön Magyarországhoz.

Ugyanilyen híres az Őrségben a legrégebbi, 1755-ben épült pankaszi szoknyás harangláb. A talpgerendák és a tartóoszlopok tölgyfából készült, a szoknyát zsúp, a toronysisakokat fazsindely védi.

Az Őrségen kívül[szerkesztés]

Az Őrségen kívül található még harangláb a Zala megyei Lentin, Lentiszombathelyen, Sárhidán, Kisszigeten és Alsócsödén és a Győr-Moson-Sopron megyei Árpáson és Téten, továbbá igen nagy számban a szatmári és beregi településeken is.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez. 1. Fatemplomok és haranglábak; gyűjt. Herepei János, Szabó T. Attila; Grafica Ny., Kolozsvár, 1939 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Kovács József: Fa haranglábak, harangtornyok; Petit Print, Bp., 1999
  • Adamovits Sándor: Kapuk, kopják, haranglábak. Monumentális fafaragás Erdélyben; Közdok, Bp., 2003 (Erdély kulturális öröksége)
  • Kotnyek István: Harangszó a dombok között. Haranglábak, harangtornyok Zalában; előszó Németh István Péter; Canissa, Nagykanizsa, 2004
  • Szabadkai vallási szobrok, kálváriák, szentkutak és haranglábak; Szabadegyetem, Szabadka, 2008 (Életjel könyvek)
  • Kovács József: Törzsökös fa haranglábaink. Göcsejtől az Őrségen át a Nyírségig; Romanika, Bp., 2008 (A Szent Korona öröksége)
  • Szatmári László: Égre tárt szemek. Erdélyi haranglábak; Művelődés, Kolozsvár, 2014
  • Borut Juvanec–Andreja Benko: Három ország, egy harangláb; bev. Nagy Dénes; Romanika, Bp., 2016
  • Mednyánszky Miklós: Templomhajó, kőoltár, kálvária, harangláb. Vallásos népi építészetről gyerekeknek; Terc, Bp., 2019