Pankasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pankasz
A pankaszi harangláb
A pankaszi harangláb
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKörmendi
Jogállás község
Polgármester Németh Judit[1]
Irányítószám 9937
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 445 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pankasz (Magyarország)
Pankasz
Pankasz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 17″, k. h. 16° 29′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 17″, k. h. 16° 29′ 55″
Pankasz (Vas megye)
Pankasz
Pankasz
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pankasz témájú médiaállományokat.

Pankasz község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Szentgotthárdtól délkeletre 30 km-re fekszik, Őriszentpéter (6 km) és Zalalövő (7 km) között.

Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

1393-ban Pankaz alakban említik először. 1428-ban és 1451-ben szintén Pankaz néven szerepel írott forrásokban.[3]

Vályi András szerint „PANKÁSZ. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Rákoshoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, erdeje, legelője elég van, kereskedésre is módgya lévén, második osztálybéli.”[4]

Fényes Elek szerint „Pankász, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Zala-Lövő, 238 ref., 50 kath. lak. Birja gr. Batthyáni, s m”[5]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak.”[6]

1910-ben 539 magyar lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 30,6%, evangélikus 1,5%, felekezet nélküli 4,9% (7% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  1. Szoknyás harangláb, 1755-ből. Fából ácsolt, fazsindellyel és zsúppal fedett jellegezetes őrségi építmény.
  2. Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény, mely az 1885-ben épült régi iskolában tekinthető meg. 1984-ben nyílt meg. Létrehozója Kováts Béla pankaszi tanító, aki a gyűjtemény nagy részét több évtizedes munkával gyűjtötte össze a faluban még fellelhető régi tárgyakat, emlékeket.
  3. 19. századi kovácsműhely, melyet egy boronafalú régi pince anyagából építettek. Az egykori kovácsműhelyek eszközei, berendezése látható benne.
  4. CIGÁNYOK TÖRTÉNETE sok cigány zenész volt itt, Pankaszon, akik éjjel-nappal zenéltek
  5. Részben Pankaszon nőtt fel Molnár V. József Magyar Örökség-díjas néprajz-kutató, aki előadásain több momentumot saját pankaszi, gyerekkori élményeiből merít a XX. századi magyar paraszti hitvilág és szokásrend ismertetésekor.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pankasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Pankasz Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]