Kemenesszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton légifotója az erődtemplommal
Kemenesszentmárton légifotója az erődtemplommal
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Jován János Attila[1]
Irányítószám 9521
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 196 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kemenesszentmárton (Magyarország)
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 17° 09′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 17° 09′ 60″
Kemenesszentmárton (Vas megye)
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemenesszentmárton témájú médiaállományokat.

Kemenesszentmárton község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kemenesalja északkeleti részén, a Cinca-patak mellett fekszik. Határa jellegzetes kemenesaljai hullámos síkság, mely szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, bár találunk kisebb erdőfoltokat a falu nyugati és délkeleti határában is. A Cinca partjai mentén még néhol fellelhetők az egykori árterek növényzetének maradványai. Mellékága, a kicsiny Rőke ér felső szakaszánál, a Cser elsimuló lankái alatt vizenyős rétek borítják a felszínt.

Története[szerkesztés]

A falu határa ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, melyek a Felső-Marcal-melléke dűlőből, illetve a Cinca pataktól északra emelkedő dombhátról gyűjtöttek be. Köztük találhatóak újkőkori, réz-és bronzkori, valamint bronzkor végi emlékek is. Az innen származó bronzkincs többek között kard-, sarló-, és baltatöredékek, ma a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatóak.

A római idők emléke az a korabeli hadiút, amely a falu határában, Kemenessömjén - Vönöck irányába vezetett. Kiemelkedő, kavicsos domborulatként nyomai még ma is fellelhetők a szántásokon.

Első írásos említése (Zenthmarton) már templomára is utal. 1592-ben hódolt először a törököknek. 1643-ban engedélyt kértek a megyétől a hódolásra, vagy segítséget a támadók ellen, hogy lakóhelyükön maradhassanak. Mindezek ellenére 1685-ben elnéptelenedett településként tartották számon.

Története során korábban többnyire kisnemesek birtokolták, 1744-ben a 143 férfiból 77 volt nemes. Hosszú ideig a környék jelentős evangélikus vallási központja volt, Vönöck és Szentmárton közös prédikátora lakott itt. Itt született Füzy János nemes, az 1610-es évek környékén.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,4%-a magyarnak mondta magát (16,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25%, református 1,6%, evangélikus 27,1%, felekezet nélküli 3,6% (41,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Erődtemplom - A falu közepén álló templom a XIII. században épült. Szent Márton tiszteletére szentelték. Az épületet török elleni harcok idején a Rába védővonalának erődítményévé alakították. Ennek emlékei az oldalfalakon látható lőrés-szerű ablakok. A templom ívelt szentélye keskenyebb a hajónál. Tornya, mely keleti homlokzat előtt áll, jóval későbbi átépítés nyomait viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kemenesszentmárton Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]