Kemenesszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton légifotója az erődtemplommal
Kemenesszentmárton légifotója az erődtemplommal
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Jován János Attila (független)[1]
Irányítószám 9521
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség194 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kemenesszentmárton (Magyarország)
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 17° 09′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 36″, k. h. 17° 09′ 60″
Kemenesszentmárton (Vas vármegye)
Kemenesszentmárton
Kemenesszentmárton
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemenesszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemenesszentmárton község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kemenesalja északkeleti részén, a Cinca-patak mellett fekszik. Határa jellegzetes kemenesaljai hullámos síkság, mely szinte teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, bár találunk kisebb erdőfoltokat a falu nyugati és délkeleti határában is. A Cinca partjai mentén még néhol fellelhetők az egykori árterek növényzetének maradványai. Mellékága, a kicsiny Rőke ér felső szakaszánál, a Cser elsimuló lankái alatt vizenyős rétek borítják a felszínt.

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Vönöck, kelet felől Mersevát, nyugat felől pedig Kemenesmihályfa. A legközelebbi város Celldömölk, mintegy 5 kilométerre délre.

Megközelítése[szerkesztés]

A település csak közúton érhető el, a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a Celldömölk északi határszélétől Beledig húzódó 8611-es út. Merseváttól a 8455-ös út vezet idáig; külterületeit érinti még északon a 8454-es út is.

Története[szerkesztés]

A falu határa ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, melyek a Felső-Marcal-melléke dűlőből, illetve a Cinca pataktól északra emelkedő dombhátról kerültek elő. Köztük találhatóak újkőkori, réz- és bronzkori, valamint a bronzkor végéről származó emlékek is. Az itt feltárt bronzkincs elemei – többek között kard-, sarló-, és baltatöredékek – ma a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatóak.

A római idők emléke az a korabeli hadiút, amely a falu határában, Kemenessömjén-Vönöck irányába vezetett. A nyomai, kiemelkedő, kavicsos domborulatként még ma is fellelhetők a szántásokon.

Első ismert, írásos említése (Zenthmarton) már templomára is utal. 1592-ben hódolt először a törököknek. 1643-ban engedélyt kértek a vármegyétől a hódolásra, vagy segítséget a támadók ellen, hogy lakóhelyükön maradhassanak. Mindezek ellenére 1685-ben elnéptelenedett településként tartották számon.

Története során korábban többnyire kisnemesek birtokolták, 1744-ben a 143 férfi lakosából 77 volt nemes. Hosszú ideig a környék jelentős evangélikus vallási központja volt, Vönöck és Szentmárton közös prédikátora lakott itt.

Itt született Füzy János nemes, az 1610-es évek környékén.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Patyi László (független)[3]
  • 1994–1998: Patyi László (független)[4]
  • 1998–2002: Patyi László (független)[5]
  • 2002–2006: Varga Marianna (független)[6]
  • 2006–2010: Kovácsné Pécsy Eszter (független)[7]
  • 2010–2014: Jován János Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Jován János Attila (független)[9]
  • 2019-től: Jován János Attila (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
200
196
196
193
199
194
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,4%-a magyarnak mondta magát (16,6% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25%, református 1,6%, evangélikus 27,1%, felekezet nélküli 3,6% (41,7% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Erődtemplom - A falu közepén álló templom a XIII. században épült. Szent Márton tiszteletére szentelték. Az épületet a török elleni harcok idején a Rába védővonalának erődítményévé alakították. Ennek emlékei az oldalfalakon látható lőrés-szerű ablakok. A templom ívelt szentélye keskenyebb a hajónál. Tornya, mely a keleti homlokzat előtt áll, jóval későbbi átépítés nyomait viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. ↑ Kemenesszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
  10. ↑ Kemenesszentmárton Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kemenesszentmárton&oldid=25773215”