Cák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cák
A műemlék pincesor
A műemlék pincesor
Cák címere
Cák címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Kőszegi
Jogállás község
Polgármester Paukovics Józsefné[1]
Irányítószám 9725
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 259 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cák (Magyarország)
Cák
Cák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″
Cák (Vas megye)
Cák
Cák
Pozíció Vas megye térképén
Cák weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cák témájú médiaállományokat.
Cák látképe Kőszegszerdahely felől
Cák főutcája a templommal

Cák (németül: Zackenbach, horvátul Caka) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 km-re északnyugatra, Kőszegtől 6 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található. Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.

Története[szerkesztés]

A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.

A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. – 14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.[3]

Vas megye 1857. évi kataszteri térképén[4] "H.N. von Czák" fejléccel, ami minden bizonnyal cáki házszámokra és háztulajdonosokra utal, a következő lista található (a listát a cáki Felső-erdőnél helyezte el a térkép készítője):

H.N von Czak H.N von Czak H.N von Czak
1. Héra János 21. Kovats Mihály 41. Porkolab Karoly
2. Horváth Mihály 22. Szalay Márton 42. Varga Marton
3. Héra István 23. Héra Mihály 43. Gazdok István
4. Pontos János 24. ifj. Héra Mihály 44. ??? János
5. Horwath János 25. Horváth László 45. Molnar János
6. Abert János 26. Horváth János 46. Horváth Mihálné
7. Hólósy István 27. Molnar István 47. Sipos Martonné
8. Porkolab Istvánné 28. Szigethi Pál 48. Horváth János
9. Hód István 29. Mészáros Ferenc 49. Hod István
10. Sipos István 30. ??? István 50. Holzman János
11. Haramia István 31. Tóth Ferenz 51. Sebestian János
12. Rudy István 32. Czigödi István 52. Kovats János
13. Kiss Ferenc 33. Gazdag Márton 53. Varga Ádám
14. Héra János 34. Nedelski Éva
15. Horváth István 35. Szalay György
16. Abért Mihály 36. Horváth János
17. Varga István 37. Horváth Mihály 57. Héra Ádám
18. Héra Ádám 38. Héra Ádám ∅ Héra Márton
19. Abért Sándorné 39. Varga János ∅ Hod Márton
20. Gazdag Mihály

A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve fakitermelés jelentett még megélhetést.

Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg." [6]

Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott." [7]

1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.

1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.[3]

A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál római katolikus templom[szerkesztés]

1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.[3]

1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, a plébániához tartozó többi templommal együtt, a cáki templomot is felújították 1976-ban. Dr. Seregély István irányításával a Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. A templom legújabb felújítása pedig 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor[szerkesztés]

Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c [Cák Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2002.]
  4. http://archivportal.arcanum.hu/kataszter/
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. Némethy Mária (2009. június 24.). Házakat, pincéket, öntött el a hegyekből lezúduló áradat - árvíz Kőszeg környékén. Vas Népe. (Hozzáférés ideje: 2010. március 4.)  

További információk[szerkesztés]

Cák légifotója

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]