Sajtoskál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sajtoskál
Sajtoskál02.jpg
Sajtoskál címere
Sajtoskál címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Haller Imre György[1]
Irányítószám 9632
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 360 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajtoskál (Magyarország)
Sajtoskál
Sajtoskál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 10″, k. h. 16° 51′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 10″, k. h. 16° 51′ 15″
Sajtoskál (Vas megye)
Sajtoskál
Sajtoskál
Pozíció Vas megye térképén
Sajtoskál weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajtoskál témájú médiaállományokat.

Sajtoskál község Vas megyében, a Sárvári járásban. Az 1950-es megyerendezés előtt Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Sárvártól 18 km-re északnyugatra a Metőc-patak partján a 84-es számú főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a 2. században római település volt. A Metőc-patak melletti területen a Pusztaszőllő-dűlőben római épületek jelentős alapfalai és gazdag mellékletekkel ellátott sírok kerültek elő.

A mai falut 1212-ben Kaal néven említik először. Nevéből következtethetően a honfoglalás után Kál horka szállásterülete lehetett. A 13. század elején már királyi birtok, 1212-ben említik István nevű papját is. 1234-ben már állt Szent Péter tiszteletére szentelt temploma. Ekkor a települést kiveszik a soproni várispánság uralma alól. 1359-ben ismét említik templomát. 1372-ben a Ják nembeli Niczky család birtoka. 1421-ben Luxemburgi Zsigmondtól évi két országos és heti egy vásár tartására vonatkozó jogot kapott. A falu különösen sajtvásárairől volt híres, erről kapta a nevét is. A 15. században a Niczkyek, a Lábatlani, a Patyi, az Unyani és a Farkas családok voltak a nagyobb birtokosai. Gyakran volt Sopron vármegye gyűléseinek színhelye. A 16. században lakói felvették az evangélikus hitet.

Vályi András szerint "Sajtoskál. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai G. és N. Niczky Uraságok, a’ kiknek két lakó, és gaszdasági épűleteivel díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csepreghez 1, Sopronhoz 4 9/8 mértföldnyire, lapos két nyomásbéli határja középszerű, búzát, zabot, gabonát, ’s egyebet is terem, réttye kevés, juhai számosak."[3]

A templom

Fényes Elek szerint "Sajtos-Kál, magyar falu, Sopron vgyében, a Répczemellékén, Sopronhoz délre 5 mfd., a sárvári országutban, 350 kath., 20 evang. lak., paroch. szentegyházzal. Róna határa 858 hold. mellyből szántóföld 650 h., rét 14 h., legelő 70, erdő 80 hold. Földje részint termékeny fekete agyag, részint kövecses. A váltó-gazdaság divatozik. Erdeje tölgy, cser, szil. Birtokosa Ruprecht János. " [4]

A Niczky család 1846-ig volt birtokos a községben, akkor Niczky Sándor itteni birtokait a soproni Rupprecht Jánosnak adta el. Az új birtokos hamarosan cukorgyárat alapított a községben, melynek nyersnyagát a környező birtokain termelte meg. A Rupprecht család tevékenysége Sajtoskált a környék legjelentősebb településévé emelte. Jövedelmükből intézményeket támogattak, segítették az egyház, a kórházak, az árvaházak tevékénységét, segítették a szegény sorsúakat.

1910-ben 546 magyar lakosa volt. Ruprecht-kastélyában szállt meg egy éjszakára 1921-ben a királypuccs idején IV. Károly király és Zita királyné.

A Rupprecht-kastély

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 3,9% németnek, 1,2% románnak, 0,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlovénnek, 0,2% örménynek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,5%, evangélikus 6,3%, református 1,5%, felekezet nélküli 3,9% (11,9% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 13. században épült, 1234-ben már biztosan állt. 1754-ben barokk stílusban építették át. Főoltárát 1866-ban készítették.
  • A Rupprecht-kastélyt egy tornácos földszintes kúriából 1863-ban építették emeletes, tornyos kastéllyá. Körülötte angolpark van sok faritkasággal. Ma szociális otthon,
  • A Losonczy-kastély mai formájában 1922-ben épült fel a korábbi udvarház felhasználásával. A háború után lakóházként szolgált, több lakás volt benne. Ma magántulajdon, a Motz család szépen felújított kastélya.
  • A falu végén található tavat természetes források táplálják.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sajtoskál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Sajtoskál Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajtoskál témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]