Ják

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ják
A jáki templom
A jáki templom
Ják címere
Ják címere
Ják zászlaja
Ják zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóth Ernő (független)[1]
Irányítószám 9798
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség2598 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ják (Magyarország)
Ják
Ják
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 27″, k. h. 16° 34′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 27″, k. h. 16° 34′ 52″
Ják (Vas megye)
Ják
Ják
Pozíció Vas megye térképén
Ják weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ják témájú médiaállományokat.

Ják (németül: Jaak / Sankt Georgen / Sankt Jörgn, horvátul: Jakova[3]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól. 4495 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.[4] Itt található a román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 10 kilométerre délre fekszik, a Jáki-Sorok partján, az osztrák határ közvetlen közelében; nyugati szomszédja, Felsőbeled (Oberbildein) már Ausztriában található.

További határos települések, nyugatról indulva, az óramutató járása szerint: nyugat felől Pornóapáti, északnyugat felől Nárai, észak-északkelet felől Szombathely, kelet felől Balogunyom és Kisunyom, délkelet felől Egyházasrádóc, dél felől Rádóckölked és Nagykölked, délnyugat felől pedig Szentpéterfa.

Jáki templom, déli mellékhajó
Faragott szobrocska
Templom homlokzat
Szent Máté középkori domborműve a Ják-templomban (13. század).

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8707-es út, amely dél-északi irányban húzódik végig a központján, ezen érhető el a megyeszékhely Szombathelyről és déli irányból, Körmend térsége felől is. Balogunyommal és a 86-os főúttal a 8712-es, Náraival a 8715-ös út köti össze, és érinti még a területét egy rövid szakaszon a 8713-as út is.

Vasútvonal nem érinti a település közigazgatási területét, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal Ják-Balogunyom vasútállomása kínálja. Az állomás a településtől mintegy 5 kilométerre keletre helyezkedik el, közúti megközelítését a 8712-es útból Balogunyom lakott területének nyugati szélén kiágazó 87 312-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét egykori birtokosairól a Ják nemzetségről kapta. A név eredete vitatott. Egyesek szerint a Jakab személynév rövidített változata, míg mások a Csák nemzetségtől származtatják mondván, hogy a két nemzetség tulajdonképpen azonos.

Története[szerkesztés]

Már a vaskorban lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot és bronzkori emlékeket is találtak. A Kő-dűlőben római temető volt.

A Templomdombon már a 11. században település állott.

Az 1992. évi ásatáskor megtalálták a falu középkori temetőjét, melyet a 11. századtól használtak. Ugyanekkor bizonyosodott be, hogy az apátsági templommal szembeni Szent Jakab kápolna volt eredetileg a falu temploma.

A mai települést 1211-ben Iyak néven említik először.

Bencés rendi apátságát 1214-ben a Ják nembeli Márton comes alapította Szent György tiszteletére, ezután kezdődött meg a monumentális apátsági templom építése.

1223-ban a monostorban már élénk szerzetesi élet folyt, 1331-ben már 50 szerzetes élt itt.

A régi apátház telkén megtalálták a Ják nemzetség Árpád-kori palotájának és lakótornyának alapfalait.

1455-ben Ják kegyura királyi adományként a monyorókeréki Elderbach Berchtold lett, tőle Bakócz Tamás, majd Erdődy Péter örökölte a birtokot.

Az 1532. évi török hadjárat során valószínűleg Jákot is felégették, a templom súlyos károkat szenvedett.

1557 és 1613 között a Zrínyi család volt a falu földesura. 1562-ben a monostort elhagyták a szerzetesek, a templomot 1745-ben gr. Erdődy Gábor jáki apát állíttatta helyre.

1697-ben a falunak 500 lakosa volt. 1787-ben 100 házában 1000 lakosa élt.

A falu a 18. században fazekasairól volt híres, akik céhet is alapítottak.

A jáki templom felülnézetben

Vályi András szerint: "JAK. Sz. Georgen. Népes horvát falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kőrméndhez 1 2/4 mértföldnyire, földgye középszerű, legelője, fája van, tserép edényeket is szoktak készíteni."[5]

Fényes Elek szerint: "Ják, magyar m. v. Vas vármegyében, Szombathelyhez 2 órányira, 1316 kath., 23 zsidó lak. Régi apáti temploma, melly most plébániális szentegyház, már messzire látható. Közönséges vélemény, hogy ez apátság a 12-ik vagy 13-ik században alapittatott, még pedig a benedekiek részére, de 1532-ben a törökök Kőszegről viszszaverettetvén, elpusztították, s akkor a hozzá tartozó Péczől is tőle elszakadt. Most mint jövedelmes apátságot az Erdődy grófi nemzetség ajándékozza el."[6]

Vas vármegye monográfiájában: "Jaák régi nemesi nagyközség, 227 házzal és 2073 magyar- és németajkú lakossal. Postája helyben, távírója Kis-Unyom. A község a Sorok patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik; a körjegyzőség székhelye. Ősidők óta lakott hely, melynek határában vaskori sirhalom van, de a bronzkorszakból is gyakran találnak itt emlékeket, ú. n. "Kődülő"-ben római temetkezési hely volt. A községnek kitünő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény-készítésre alkalmas agyaga van, miért is lakosai régóta üzik a téglagyártást és a cserépedény-készítést. Önsegélyző-szövetkezete és olvasó köre is van."[7]

Fejlődését némileg visszavetette, hogy a vasút kiépítése során (1872-ben) Jákot elkerülte a SzombathelyGraz vasútvonal. 1910-ben 2236 magyar lakosa volt, iskolája is ebben az évben épült.

A Szent Jakab kápolna

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szemes István (független)[8]
  • 1994–1998: Szemes István (független)[9]
  • 1998–2002: Szemes István (független)[10]
  • 2002–2006: Szemes István (független)[11]
  • 2006–2010: Szemes István (független)[12]
  • 2010–2014: Szemes István (független)[13]
  • 2014–2019: Szemes István (független)[14]
  • 2019-től: Dr. Tóth Ernő (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,1%, református 1,6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 4,2% (22,8% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A római katolikus apátsági templom 1220 és 1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab kápolna 1260 körüli. 1781-ig a templomot cinterem (temető) vette körül. 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Kapuja 1663-ban épült, kőfala későbbi. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.
  • A községben több, 18-19. század-i lakóház és kúria található.
  • Az apáti ház épületében helytörténeti múzeum tekinthető meg. Az épület mellett, illetve belül a padozatba építve jól látható a középkori lakótorony alapfala.

A község szülöttei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary) Akadémiai Kiadó, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. [1]
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  10. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  13. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  14. Ják települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  15. Ják Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]