Püspökmolnári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspökmolnári
A Szent Tamás templom
A Szent Tamás templom
Püspökmolnári címere
Püspökmolnári címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Vasvári
Jogállás község
Polgármester Rodler Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 9776
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 848 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 57,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Püspökmolnári (Magyarország)
Püspökmolnári
Püspökmolnári
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 26″, k. h. 16° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 26″, k. h. 16° 47′ 39″
Püspökmolnári (Vas megye)
Püspökmolnári
Püspökmolnári
Pozíció Vas megye térképén
Püspökmolnári weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökmolnári témájú médiaállományokat.
A molnári falurész
A püspöki falurész
A szenttamási falurész
Prinz Gyula emlékoszlopa

Püspökmolnári község Vas megyében, a Vasvári járásban. Rábamolnári, Rábaszenttamás és Rábapüspöki községek egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 30 km-re délkeletre a Rába bal partján fekszik. Délről Vasvár, nyugatról Rábahídvég, északról Gyanógeregye és Rábatöttös, keletről Zsennye határolja.
Vonattal megközelíthető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, ezt bizonyítja az a tény, hogy a Rába partján őskori település nyomaira bukkantak. A bronzkorból egy edényben eltemetett gyermek maradványai, a római korból három márványoszlop került itt elő. A mai község területén az Árpád-korban négy falu, Árpás, Molnári, Püspöki és Szenttamás keletkezett.

Árpást 1256-ban villa Arpas alakban említik először. 1275-ben egy helyi nemes nevében szerepel, 1438-ban Poss. Arpas néven említi az az okirat, mely a Festetics család keszthelyi levéltárában található. A falu, mely a 15. században a Molnári család birtoka volt, már a század végén elpusztult.[3]

Molnárit 1275-ben említik először, amikor a helyi nemes Molnári nemzetség birtoka volt. 1329-ben Molnar, 1411-ben Molnary, 1464-ben Kysmolnary néven említik.[3]

A Molnárik után a 16. században a Polányi és a Darabos család volt birtokos a községben.

Még a század során lakossága felvette az evangélikus hitet.

A 17. században a Nádasdy család birtoka volt.

1698-ban 230 lakosa volt a községnek.

1744-ben Mária Terézia Sallér István nádorhelyettesnek adta, aki emeletes kastélyt épített a faluban. 1785-ben 285 lakost számláltak a településen.

A 19. század elején házassággal a Festetics család birtoka lett, akik a kastélyt 1815-ben romantikus stílusban építették át. 1828-ban 344 volt a lakosság száma. 1857-ben gróf Festetics György apátságot alapított itt, később a kastély mellett korszerű tejgazdaságot létesített és elérte, hogy itt haladjon át a szombathely-nagykanizsai vasútvonal. A vasút építése nagy lendületet adott a település fejlődésének.

Püspökit 1345-ben említik először.

1413-ban Pispiky néven szerepel a szombathelyi káptalan oklevelében.[3] Birtokosa, Molnári Kelemen győri püspök a 15. század első felében kastély építtetett ide. Ettől kezdve a győri püspökség birtoka volt. Ekkor már állhatott a falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt temploma is a mai Sorok-patak melletti Szent Iván-dűlőben, mert 1462-ben Pál nevű plébánosát is említik.

1571-ben 28 jobbágytelek után adózott a község. 1590-ben már romos volt a temploma, valószínűleg a török pusztította el. A Szent Iván-dűlőben később előkerült kövek jelzik csak a helyét. 1698-ban Püspökinek 140 lakosa volt. 1767-ben a faluban 32 jobbágytelek volt, ezen kívül 9 zsellérház és 3 ház nélküli zsellér élt itt.

1777-ben a szombathelyi püspökség alapításakor Püspöki is az új püspökség birtoka lett. Lakói a mezőgazdaság mellett főként halászatból éltek. A községnek vízimalma is volt. 1785-ben az első népszámlálás során 258 lakost számláltak.

1830-ban 240-en, 1870-ben 365-en éltek a településen.

Szenttamást 1505-ben Zenth-Thamas néven említi először oklevél, de Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt temploma már sokkal korábban is létezett, hiszen 1438-ban ide temették Molnári Kelemen püspököt. A templomot kezdetben Molnári templomaként tartották számon. A későbbi falu csíráját kezdetben a templom körül épült néhány ház jelentette. Később is kis falunak számított.

Birtokosai a szomszédos Molnári és Püspöki urai, a Molnári, Sallér és Festetics családok, valamint a győri püspökség voltak. Mellettük több kisnemesi család is élt itt, pl. a szenttamási Babosok, akik nemesi előnevüket is innen vették.

A falu templomát 1572-ben átépítették, de rövidesen ide is elért a reformáció és evangélikus anyaegyház lett. 1674-ben az ellenreformáció hatására már újra katolikus pap szolgált a községben.

1698-ban mindössze 80 lakos élt a községben.

A templomot 1701-ben a birtokos Nádasdy család újjáépíttette. Ezután párhuzamosan zajlottak a katolikus és evangélikus istentiszteletek és az iskolai oktatás. 1725 után az utolsó evangélikus pap is eltávozott a faluból. A templomot 1731-ben Sallér István nádorhelyettes újjáépítette és később ide temetkezett.

1785-ben a népszámláláskor 125 főt számláltak itt. Szenttamás 1832-től önálló plébánia.

1830-ban 176 volt a lakosság száma.

1907-ben mindhárom község a Rába- előnevet vette fel. 1910-ben Rábamolnárinak 523, Rábapüspökinek 452, Rábaszenttamásnak 210 lakosa volt. A molnári kastélyt az 1920-as években a Kinsky család tönkremenetele miatt lebontották, ekkor szűnt meg a Festetics György által alapított apátság is.

1929-ben Rábapüspöki és Rábaszenttamás egyesült Püspöktamási néven. A mai község 1949-ben Püspöktamási és Rábamolnári egyesülésével jött létre. 1950-ben az evangélikus és a katolikus iskola egyesítésével létrejött az állami oktatás a községben.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus templom.
  • Püspöki harangláb.
  • Szenttamási harangláb.
  • Molnári harangláb.
  • Prinz Gyula emlékműve.
  • Prinz Gyula emléktáblája szülőházán, a vasútállomáson.
  • Csónakkikötő, sátorozási lehetőség a Rába-parton
  • Az egykori kavicsbányatavak (Farkincás-tó, Nagy-tó) horgászatra alkalmasak.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Molnári községből származott Molnári Kelemen, aki 1417 és 1438 között győri püspök volt.
  • 1814-ben Molnáriban született gróf Zichy Hermann (1814-1880) kancellár (1864-65), 1815-ben pedig Zichy Ottó '48-as honvéd ezredes (1815-1880)
  • 1810-ben Püspökiben született Piry Cirjék ferences szerzetes, tartományfőnök, Batthyány Lajos hamvainak őrzője és újratemetője
  • Rábamolnáriban született 1882. január 11-én Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató.
  • Itt van eltemetve gróf Festetics György (1815-1883), az Andrássy-kormány király személye körüli minisztere.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Püspökmolnári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökmolnári témájú médiaállományokat.