Nádasdy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nádasdyak címere

A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.[1] A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.

2013. január 15-én Nádasdy Ferenccel, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a grófi család férfiágon kihalt.[2]

Története[szerkesztés]

Pray szerint a család Hitvalló Eduárd angol király fiaival még Szent István király idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott,[3] de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatják.[4] Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. Aki Károly Róbert idején harcban esett el. A családnak volt egy másik ága, a nádasdi Darabos család, amely 1642-ben halt ki.

A Vas és Zala megyei köznemesi családban született Nádasdy László fia István fia Lőrinc, unokatestvéreivel, Nádasdy János fiai Dénessel és Benedekkel együtt kaptak több birtokadományt Vas vármegyében 1365-ben.[5] Nádasdy Lőrinc fia János (†1380) sírkövén megmaradt a család legkorábbi megmaradt címeres emléke: két nád között egy jobbra fordult vadkacsa.[6] Nádasdy Lőrinc unokája, Tamás fia András, Zala vármegye alispánja volt és feleségül vette Óvári Miklós lányát.[7] Ennek a Nádasdy Andrásnak volt két fiúgyermeke: Nádasdy Osvát, kanizsai várnagy, és Nádasdy Gáspár, aki feleségül vette Serényi Erzsébet kisasszonyt. Nádasdy Ozsvár neje Penthe volt, vezetéknevét nem ismerjük; Kanizsai Imre familiárisa volt.[8]

Nádasdy Gáspár és Serényi Erzsébet fia Nádasdy László (1395–1482), kezdte a családját nagyobbra vinni. Az erdélyi alvajdai tisztet töltött be, felesége Sankfalvi Katalin volt. Idősebb Nádady László és Sankfalvi Katalin egyik fia ifjabb Nádasdy László (1492–1551) volt. Ő lett majdani nemesi ágnak az őse, amely kihalt a 18. század közepén.[9] A másik gyermekük, Nádasdy Ferenc (†1541) vasi alispán a család főnemesi ágának őse volt.

A köznemesi ág[szerkesztés]

A család nemesi ága főleg Vas és Zala vármegyében telepedett le. Ifjabb Nádasdy Lászlónak a felesége, az édesapja Körös- , és édesanyja Vas vármegyei ősökkel rendelkező borhidai Ebres Ilona lett. Nádasdy László és Ebres Ilona házaságából az egyetlen fiúgyermeke Nádasdy János volt, akinek a felesége Damonyay Krisztina. Nádasdy Jánosnak Damonyay Krisztina két gyermekét adott: az egyik Nádasdy Pál (1591), akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina volt, és a másik, nemes Nádasdy Tamás, Vas vármegyei alispánja 1595-ben,[10] és felesége, a tóthi Lengyel család sarja, tóthi Lengyel Katalin, tóthi Lengyel István szigligeti kapitány[11] és dalkai Hathalmy Zsófia lánya volt.[9] 1598-ban pedig 100 forint fizetéssel a hadak kapitányává választotta, majd 1599-ben Buda alatt táborozott.[12] Nádasdy Tamásnak élénk levelezése volt atyafia Batthyány Ferenc (15731625) Sopron vármegye főispánjával, dunántúli főkapitánnyal, amelyből 33 levél maradt meg.[13] Nádasdy Tamás alispán leveleiben "Kabol szabad urának" (liber baro a Kabold) címezte magát.[14] Nádasdy Tamás vasi alispán fia Nádasdy Boldizsár 1651-ben szabályozta a jobbágyközség belső rendjét Domonkosfán.[15] 1654-ben, ahogy édesapja egykor, szintén Vas vármegye alispánja volt,[15] és neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya, Tarródy András és bisági Geréczy Borbála lánya volt. A még fiatal hajadon Tarródy Orsolyát 1628. december 7-én fiúsította II. Ferdinánd magyar király.[16] Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának volt két fiúgyermeke: Nádasdy Tamás és András. 1678. augusztus 6-án édesanyjuk révén fiúsításban részesültek I. Lipót magyar király kegyéből.[17] Az egyik gyermek Nádasdy Tamás, feleségül vette meszlényi Meszlény Évát, Meszlény Benedek[18] és kerecsenyi Szalay Kata lányát. Egy évtizeddel később Nádasdy Tamás már nem él, özvegye Meszlényi Éva 1688. április 11-én pereskedett testvérével, Meszlényi Máriával, Polyany László özvegyével.[19] Nádasdy Tamás és Meszlényi Évának csak három lánya volt: szenttamási Bertalan Ádámné Nádasdy Mária, Bellisch Jánosné Nádasdy Éva és jakabházi Sallér Istvánné Nádasdy Klára (1685-1765),[9] akit 1744. március 9-én Mária Terézia királynő fiúsított férjével együtt.[20] Unokája, Sallér Judit (1765-1829) férjhez ment gróf tolnai Festetics Györgyhöz (1755 – 1819).

A másik gyermeke Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának Nádasdy András volt, aki telekesi Török Margitot vette feleségül. Török Margitot szintén az anyja jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678. augusztus 6-án.[21] Nádasdy András és telekesi Török Margit fiával, Nádasdy Imre (1681-1735) úrral kihalt fiúágon a család köznemesi ága. Imre feleségül vette Márffy Anna kisaszsonyt, akitől született egyetlen leánya, Nádasdy Terézia (†1764), lengyeltóti Lengyel Lajos felesége.[22]

A főnemesi ág[szerkesztés]

A család főnemesi ága, viszont, Nádasdy László erdélyi alvajda másik fiától, Nádasdy Ferenctől származott, akinek a neje szenterzsébeti Terjék Orsolya volt.[9] Ferenc és Orsolya egyik gyermeke Nádasdy Tamás (14981562) volt, aki a nádori tisztséget töltötte be és főnemesi rangra emelkedett. Tőle származtak a családnak további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokaik zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.[23] Nádasdy Tamás felesége az Osl nembeli Kanizsai család utolsó tagja és hatalmas birtokok örököse Dunántúlon: Kanizsai Orsolya (15211571) volt. E házasság révén Nádasdy Tamás felemelkedése történt meg, és ezután lett az egyik legfontosabb főúr a Mohács utáni királyságban.

Báró Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a 16. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak „Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kapott, egy évvel később az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625–1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű ingatlanai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után Nádasd-Ladányra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.

Nádasdy Lipót és Forray Júlia gyermeke gróf Nádasdy Ferenc (1842-1907) Komárom vármegye főispánja volt. 1868. július 1-jén feleségül vette gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ilonát (1849-1873), gróf Zichy János Nepomuk (1820–1911) és báró krajovai Kray Irma (1830-1913) leányát. Házasságukból két lány és egy fiúgyermek született: gróf kissennyei Sennyey Béláné gróf Nádasdy Júlia (1869-1939), gróf kéthelyi Hunyady Károlyné gróf Nádasdy Irma (1873-1925) és gróf Nádasdy Tamás (1870-1915), Komárom vármegyei főispán. Gróf Nádasdy Tamás feleségül vette Budapesten 1903. április 28-án gróf Maria von Wenckheimet (1883-1968). A házasságukból három lány és három fiúgyermek született. A legidősebb, gróf Nádasdy Ferenc (1907–1944), aki 37 évesen esett el a háborúban. Két leány- és egy fiúgyermeke született a polgári származású Radó Máriától (19041990), aki a Nemzeti Színház művésznője volt. Köztük, gróf Nádasdy Ferenc (1937–2013) a család utolsó férfi tagja volt.[24]

Ősök galériája[szerkesztés]

Külföldi példára a Nádasdy-család készíttetett a 17. században, Magyarországon először, nagyméretű, egész alakos portrékat a család vélt vagy valós őseiről. A kastélyok vagy várak termeiben felfüggesztett képek egyfajta családtörténetet alkottak, egyben megőriztek a korabeli viselet képét is. A Nádasdy-ősgaléria a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Jelentősebb tagjai[szerkesztés]

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Kastélyaik[szerkesztés]

Album[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelentőségéhez képest mégsem kapott megfelelő hangsúlyt a történettudományi kutatásokban.
  2. Elhunyt Nádasdy Ferenc gróf
  3. Pray György a XVIII. század második felében jelent meg "Magyarország királyainak évkönyve (Annales regum Hungarie...), amely művében a Nádasdy nemzetség tagjainak tekintette az oklevelekben előforduló "Pritanicus", "Britanicus" nevű személyeket. Ezen információ hitelességét nem erősíti, hogy ezen mű mecénása Nádasdy Mihály gróf volt.
  4. A nevet sokféleképpen írták, a leggyakoribbak a Petenied, Pethenegh, Petened formák. A kiejtése körülbelül Petenegy lehetett.
  5. MNL.DF.5638.1365-00-00
  6. Rainer Pál. A Nádasdy, valamint a rokon nádasdi Darabos és gersei pethő családok címere az idők folyamán. In: Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.Művelődéstörténet.
  7. genealogy.eu Nádasdy család
  8. Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 77.o.
  9. ^ a b c d http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  10. http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Lf_02/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20tam%C3%A1s%29&pg=15&layout=s
  11. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 215 - 226. oldal
  12. http://193.225.149.5/vdkweb/vm_nemescsalad/001_forendu_N.html
  13. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00010/bencze.htm
  14. http://www.epa.oszk.hu/00000/00001/00193/pdf/ITK_EPA00001_1954_03_318-319.pdf
  15. ^ a b http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Sk_2008_Mura_1/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20boldizs%C3%A1r%29&pg=149&layout=s
  16. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 804-805. oldal
  17. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal
  18. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/tabl1.jpg
  19. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 19. kötet - 257. oldal
  20. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 526-528. oldal
  21. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal
  22. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  23. A Nádasdy család iratai
  24. genealogy.eu - Nádasdy family 03

Források[szerkesztés]

  • Pálffy Géza 2010: Küzdelem az országos és regionális hatalomért - A Nádasdy család a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században 1-2. Századok 144/4-5, 769-792, 1085–1120.
  • Nádasdy család
  • Műemlékek Állami Gondnoksága
  • Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest: General Press Kiadó. 2005.  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy család témájú médiaállományokat.