Nádasdy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nádasdyak címere

A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.[1] A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.

2013. január 15-én Nádasdy Ferenccel, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a család férfiágon kihalt.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pray szerint a család Hitvalló Eduárd angol király fiaival még Szent István király idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott [3] , de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatják. [4] Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. Aki Károly Róbert idején harcban esett el. A családnak volt egy másik ága, a Darabos 1642-ben halt ki.

A Vas és Zala megyei köznemesi családban született nádasdi Nádasdy László (1395–1482), erdélyi alvajdai tisztet töltött be, felesége Sankfalvi Katalin volt. Az egyik unokájuk, Nádasdy László (1492–1551) és neje borhidai Ebres Ilona a majdani nemesi ágnak az ősei voltak, amely kihalt a 18. század közepén.[5] László és Ilona egyetlen fiú gyermeke Nádasdy János volt, akinek a felesége Damonyay Krisztina volt. A család nemesi ága főleg Vas és Zala vármegyében telepedett le, és Jánosnak Damonyay Krisztina két gyermekét adott: az egyik Nádasdy Pál (1591), akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina volt, és a másik, nemes Nádasdy Tamás, Vas megyei alispánja 1566-ban körül, tóti Lengyel Katalin férje.[6] Tamás alispán fia Nádasdy Boldizsár (1648–1667), szintén Vas megye alispánja, neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya, Tarródy András és bisági Geréczy Borbála lánya, akit 1628. december 7-én fiúsítottak.[7] Az egyik gyermekük Nádasdy Tamás, akinek a felesége meszlényi Meszlény Éva, Meszlény Benedek[8] és kerecsenyi Szalay Kata lánya, a másik Nádasdy András, telekesi Török Margit házastársa, akik az anyja jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678. augusztus 6-án.[9] Gyermekei halálával kihalt a Nádasdy család nemesi ága.

A család főnemesi ága, viszont, Nádasdy László erdélyi alvajda másik fiától, Nádasdy Ferenctől származott, akinek a neje szenterzsébeti Terjék Orsolya volt.[10] Ferenc és Orsolya egyik gyermeke Nádasdy Tamás volt, aki a nádori tisztet töltött be és főnemesi rangra emelkedett. Tőle származtak a családnak további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokaik zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.[11]

Báró Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a 16. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak „Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Majd feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott hozományul a Dunántúlon. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kapott, egy évvel később az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625–1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű ingatlanai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után Nádasd-Ladányra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.

Ősök galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi példára a Nádasdy-család készíttetett a 17. században, Magyarországon először, nagyméretű, egész alakos portrékat a család vélt vagy valós őseiről. A kastélyok vagy várak termeiben felfüggesztett képek egyfajta családtörténetet alkottak, egyben megőriztek a korabeli viselet képét is. A Nádasdy-ősgaléria a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Jelentősebb tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastélyaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Album[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pálffy Géza 2010: Küzdelem az országos és regionális hatalomért - A Nádasdy család a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században 1-2. Századok 144/4-5, 769-792, 1085–1120.
  • Nádasdy család
  • Műemlékek Állami Gondnoksága
  • Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest: General Press Kiadó. 2005.  
  1. Jelentőségéhez képest mégsem kapott megfelelő hangsúlyt a történettudományi kutatásokban.
  2. Elhunyt Nádasdy Ferenc gróf
  3. Pray György a XVIII. század második felében jelent meg "Magyarország királyainak évkönyve ( Annales regum Hungarie...), amely művében a Nádasdy nemzetség tagjainak tekintette az oklevelekben előforduló "Pritanicus" , "Britanicus" nevű személyeket. Ezen információ hitelességét nem erősíti, hogy ezen mű mecénása Nádasdy Mihály gróf volt.
  4. A nevet sokféleképpen írták, a leggyakoribbak a Petenied, Pethenegh, Petened formák. A kiejtése körülbelül Petenegy lehetett.
  5. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  6. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  7. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 804-805. oldal
  8. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/tabl1.jpg
  9. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal
  10. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  11. A Nádasdy család iratai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy család témájú médiaállományokat.