Nádasdy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Nádasd nemzetség, és egyben a Nádasdy család címere (Siebmacher féle könyvből)

A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.[1] A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.

2013. január 15-én Nádasdy Ferenccel, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a grófi család férfiágon kihalt.[2]

Története[szerkesztés]

Nádasdi Lőrinc fia János 1380-ból származó sírköve. Rajta látható a Nádasdy család címere

Pray szerint a család Hitvalló Eduárd angol király fiaival még Szent István király idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott,[3] de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatják.[4] Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. A családnak volt egy másik ága, a nádasdi Darabos család, amely 1642-ben halt ki.

A Vas és Zala megyei köznemesi családban született Nádasdy László (fl. 1236), az első név szerint egyenesági őse a Nádasdyaknak; Nádasdy László fia, István (fl. 12651291) volt, akinek a fia, Nádasdy Lőrinc (fl.13441377). Nádasdy Lőrinc unokatestvéreivel, Nádasdy János fiaival, Dénessel és Benedekkel együtt, kaptak több birtokadományt Vas vármegyében 1365-ben.[5] Nádasdy Lőrinc fia János (†1380) sírkövén látható az eddigi ismert legkorábbi családi címer ábrázolása: két nád között egy jobbra fordult vadkacsa.[6] Nádasdy Lőrinc unokája, Nádasdy Tamás (fl. 13591413) fia, Nádasdy András (fl. 13891423) volt, aki 1402-ben Zala vármegye alispánjáként tevékenykedett; Nádasdy András feleségül vette Óvári Miklós lányát.[7] Ennek a Nádasdy Andrásnak volt két fiúgyermeke: Nádasdy Osvát (fl. 1443), kanizsai várnagy, és Nádasdy Gáspár (fl. 14121434), aki feleségül vette Serényi Erzsébet kisasszonyt. Nádasdy Ozsvár neje Penthe volt, vezetéknevét nem ismerjük; Kanizsai Imre familiárisa volt.[8]

Nádasdy Gáspár és Serényi Erzsébet fia Nádasdy László (fl. 13951482), kezdte a családját nagyobbra vinni. Az erdélyi alvajdai tisztet töltött be 1465 és 1467 között; felesége Sankfalvi Katalin volt, Sánkfalvi István leánya, Sánkfalvi Antal unokája. Apja, Sánkfalvi István és nagybátyja, Sánkfalvi Bertalan 1455. október 18-án szolgálatai és érdemei jutalmazására, a címer adományozásban részesültek V. László magyar királytól. 1471. szeptember 18-án Nádasdy László és sógora, Sánkfalvi István, birtokadományban részesültek a Rádóc és Paty nevű településeken.[9][10] Idősebb Nádady László és Sankfalvi Katalin egyik fia ifjabb Nádasdy László (fl. 1492–1551) volt. Ő lett majdani nemesi ágnak az őse, amely kihalt a 18. század közepén.[11] A másik gyermekük, Nádasdy Ferenc (†1541) vasi alispán a család főnemesi ágának őse volt.

A köznemesi ág[szerkesztés]

A család nemesi ága főleg Vas és Zala vármegyében telepedett le. Ifjabb Nádasdy Lászlónak a felesége, az édesapja Körös, édesanyja Vas vármegyei ősökkel rendelkező borhidai Ebres Ilona lett. Nádasdy László és Ebres Ilona házasságából az egyetlen fiúgyermeke Nádasdy János volt, akinek a felesége Damonyay Krisztina. Nádasdy Jánosnak Damonyay Krisztina két gyermekét adott: az egyik Nádasdy Pál (1591), akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina volt, és a másik, nádasdi Nádasdy Tamás, Vas vármegyei alispánja 1591 és 1595 között,[12][13] és felesége, tóti Lengyel Katalin, lengyeltóti Lengyel István szigligeti kapitány[14] és dalkai Hathalmy Zsófia lánya volt.[11] 1598-ban pedig 100 forint fizetéssel a hadak kapitányává választotta, majd 1599-ben Buda alatt táborozott.[15] Nádasdy Tamásnak élénk levelezése volt atyafia Batthyány Ferenc (15731625) Sopron vármegye főispánjával, dunántúli főkapitánnyal, amelyből 33 levél maradt meg.[16] Nádasdy Tamás alispán leveleiben „Kabol szabad urának” (liber baro a Kabold) címezte magát.[17] Nádasdy Tamás vasi alispán fia, Nádasdy Boldizsár (fl. 16361664) 1651-ben szabályozta a jobbágyközség belső rendjét Domonkosfán.[18] Nádasdy Boldizsár 1652-ben, 1654-ben, 1656-ban, ahogy édesapja egykor, szintén Vas vármegye alispánja volt,[19][18][20] és 1659. július 7-én választották meg Vas vármegye országgyűlési követté. Nádasdy Boldizsár neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya (fl. 1628), Tarródy András (fl. 1628) és bisági Geréczy Borbála (fl. 1628) lánya volt. A még fiatal hajadon Tarródy Orsolyát 1628. december 7-én fiúsította II. Ferdinánd magyar király.[21] Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának volt két fiúgyermeke: Nádasdy Tamás és András. 1678. augusztus 6-án édesanyjuk révén fiúsításban részesültek I. Lipót magyar király kegyéből.[22] Az egyik gyermek Nádasdy Tamás (fl. 1678), feleségül vette meszléni Meszlény Évát (fl. 16881699), meszléni Meszlényi Benedek, az 1655 és 1559 közötti vasi alispán és kerecseni Szalay Katalin lányát.[23] Egy évtizeddel később, Nádasdy Tamás már nem él, és özvegye Meszlényi Éva 1688. április 11-én pereskedett leánytestvérével, Meszlényi Máriával, hidvégi Polyany László özvegyével.[24] Nádasdy Tamás és Meszlényi Éva házasságából csak négy lánygyermek született: az egyik Nádasdy Mária, aki házasságot kötött szenttamási Bertalan Ádámmal, akinek a szülei szenttamási Bertalan István (fl. 1673), Zala megyei alszolgabíró, és nemes Kerpacsics Katalin voltak; a másik leány Bellisch Jánosné Nádasdy Éva; a harmadik, felsőbüki Nagy Mihályné Nádasdy Judit és az utolsó, jakabházi Sallér István alnádorné Nádasdy Klára (16851765) úrnő volt.[11] A tekintélyes és befolyásos jakabhalázi Sallér Istvánné Nádasdy Klárát 1744. március 9-én Mária Terézia királynő fiúsította férjével együtt;[25] unokája, jakabházi Sallér Judit (17651829), aki férjhez ment gróf tolnai Festetics Györgyhöz (1755–1819).

A másik gyermeke Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának Nádasdy András volt, aki telekesi Török Margitot vette feleségül. Török Margitot szintén az anyja jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678. augusztus 6-án.[26] Nádasdy András és telekesi Török Margit fiával, Nádasdy Imre (16811735) úrral kihalt fiúágon a család köznemesi ága. Imre feleségül vette Márffy Anna kisaszsonyt, akitől született egyetlen leánya, Nádasdy Terézia (†1764), lengyeltóti Lengyel Lajos felesége.[27]

A főnemesi ág[szerkesztés]

A család főnemesi ága, viszont, Nádasdy László erdélyi alvajda másik fiától, Nádasdy Ferenctől származott, akinek a neje szenterzsébeti Terjék Orsolya volt.[11] Ferenc és Orsolya egyik gyermeke Nádasdy Tamás (14981562) volt, aki a nádori tisztséget töltötte be és főnemesi rangra emelkedett. Tőle származtak a családnak további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokaik zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.[28] Nádasdy Tamás felesége az Osl nembeli Kanizsai család utolsó tagja és hatalmas birtokok örököse Dunántúlon: Kanizsai Orsolya (15211571) volt. E házasság révén Nádasdy Tamás felemelkedése történt meg, és ezután lett az egyik legfontosabb főúr a Mohács utáni királyságban.

Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy

Báró Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a 16. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak „Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kapott, egy évvel később az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, gróf Nádasdy Ferenc (1625–1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája, gróf Nádasdy Ferenc (1708–1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája, gróf Nádasdy Lipót (1802–1873), és neje, báró soborsini Forray Júlia (18121873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű ingatlanai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót gróf törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után Nádasd-Ladányra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.

Nádasdy Lipót és Forray Júlia gyermeke gróf Nádasdy Ferenc (18421907) Komárom vármegye főispánja volt. 1868. július 1-jén feleségül vette gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ilonát (18491873), gróf Zichy János Nepomuk (1820–1911) és báró krajovai Kray Irma (18301913) leányát. Házasságukból két lány és egy fiúgyermek született: gróf kissennyei Sennyey Béláné gróf Nádasdy Júlia (1869–1939), gróf kéthelyi Hunyady Károlyné gróf Nádasdy Irma (1873–1925) és gróf Nádasdy Tamás (1870–1915), Komárom vármegyei főispán. Gróf Nádasdy Tamás feleségül vette Budapesten 1903. április 28-án gróf Maria von Wenckheimet (18831968). A házasságukból három lány és három fiúgyermek született. A legidősebb, gróf Nádasdy Ferenc (1907–1944), aki 37 évesen esett el a háborúban. Két leány- és egy fiúgyermeke született a polgári származású Radó Máriától (19041990), aki a Nemzeti Színház művésznője volt. Köztük, gróf Nádasdy Ferenc (1937–2013) a család utolsó férfi tagja volt.[29]

Ősök galériája[szerkesztés]

Külföldi példára a Nádasdy család készíttetett a 17. században, Magyarországon először, nagyméretű, egész alakos portrékat a család vélt vagy valós őseiről. A kastélyok vagy várak termeiben felfüggesztett képek egyfajta családtörténetet alkottak, egyben megőriztek a korabeli viselet képét is. A Nádasdy-ősgaléria a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Jelentősebb tagjai[szerkesztés]

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Kastélyaik[szerkesztés]

Album[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelentőségéhez képest mégsem kapott megfelelő hangsúlyt a történettudományi kutatásokban.
  2. Elhunyt Nádasdy Ferenc gróf
  3. Pray György a XVIII. század második felében jelent meg Magyarország királyainak évkönyve (Annales regum Hungarie...), amely művében a Nádasdy nemzetség tagjainak tekintette az oklevelekben előforduló „Pritanicus”, „Britanicus” nevű személyeket. Ezen információ hitelességét nem erősíti, hogy ezen mű mecénása Nádasdy Mihály gróf volt.
  4. A nevet sokféleképpen írták, a leggyakoribbak a Petenied, Pethenegh, Petened formák. A kiejtése körülbelül Petenegy lehetett.
  5. MNL.DF.5638.1365-00-00
  6. Rainer Pál. A Nádasdy, valamint a rokon nádasdi Darabos és gersei pethő családok címere az idők folyamán. In: Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.Művelődéstörténet.
  7. genealogy.eu Nádasdy család
  8. Farkas Ákos András (boldogfai) – ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 77. o.
  9. Nagy Imre–Páur Iván–Ráth Károly–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius II. (Győr, 1865)
  10. DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Festetics levéltár, Sallér család (Q 74) • 94201
  11. ^ a b c d http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  12. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 52. kötet - 574 - 582. oldal
  13. http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Lf_02/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20tam%C3%A1s%29&pg=15&layout=s
  14. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 215 - 226. oldal
  15. http://193.225.149.5/vdkweb/vm_nemescsalad/001_forendu_N.html
  16. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00010/bencze.htm
  17. http://www.epa.oszk.hu/00000/00001/00193/pdf/ITK_EPA00001_1954_03_318-319.pdf
  18. ^ a b http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Sk_2008_Mura_1/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20boldizs%C3%A1r%29&pg=149&layout=s
  19. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 11. kötet - 554 - 557. oldal
  20. Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003) Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter
  21. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 804-805. oldal
  22. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal
  23. http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/tabl1.jpg
  24. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 19. kötet - 257. oldal
  25. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 526-528. oldal
  26. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal
  27. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  28. A Nádasdy család iratai
  29. genealogy.eu - Nádasdy family 03

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy család témájú médiaállományokat.